Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
igényelt a megváltozott közlekedési szabályok betartása is, nevezetesen a forgalom haladási iránya a menetirány szerinti baloldalra tevődött át, a szembejövő járműnek balra kellett kitérni, az előzés pedig jobbról történt.2 5 A közúti forgalomban a gépjárművek csakis a katonai közigazgatási parancsnokságok által érvényesített engedéllyel és „Magyar" feliratú, nemzetiszínű megkülönböztető jelzéssel közlekedhettek. A rendészeti szervek feladatául határozták meg a köz-és magánélet korrupciójának megakadályozását is. „Minden megvesztegetési vagy megjutalmazási kísérlet bűnvádi, enyhébb esetben internálási eljárást von maga után"2 6 - olvasható az Utasítás című korabeli katonai közigazgatási összeállításban. A leginkább problematikus államrendészeti feladatnak a „közrend és közbiztonság, vagy más fontos állami érdek szempontjából bizonyíthatóan aggályos, vagy gazdasági okokból káros"2 7 személyek elleni fellépés bizonyult. A felelősségre vonásuk, őrizetbe vételük, illetve kiutasításuk indoklására vonatkozó adatokat gyakran a személyes bosszút forraló és egymásnak ártani akaró emberek szolgáltatták. A vádak széles skálán mozogtak: vasgárdista, magyargyűlölő, magyarellenes kijelentéseket tett, revízióellenes gyűléseken vett részt, románokat segített át a határon, magyarokat jelentett fel és megvert, a magyar nemzeti lobogót és a magyar kormányzót gyalázta, a magyar uralom ellen izgató kijelentéseket tett, román csendőr vagy pénzügyőr volt, magyarok meggyilkolásával fenyegetőzött stb. A román nemzetiségűeken kívül sok zsidót is őrizetbe vettek. Utóbbiakat többek között azzal vádolták meg, hogy román hadicélokra adományoztak, román csendőrség besúgói voltak, illetve „kétes hírű" magyar, vagy román nemzetiségű élettársuk van. Az elfogottak között — csekély számban — még magyar nemzetiségűeket is lehetett találni. Állítólagos bűnük az volt, hogy együttműködtek a volt román hatóságokkal, magyarok létére elárulták saját nemzetiségük titkos szervezkedéseit, áttértek a görögkeleti vallásra, vagy „kétkulacsos kémnek" számítottak.2 8 A „nemzethűség, valamint megbízhatóság" szempontjából ártalmasnak ítélt, vélt, illetve meggyanúsított személyekről 1940. október végéig 4500 feljelentés érkezett be a katonai közigazgatási hatóságokhoz. A megoldásra váró feladatok sokasága miatt a katonai közigazgatási parancsnokságoknak nem volt idejük a feljelentések és besúgások részletes kivizsgálására. Többek között ennek tudható be, hogy az első hetekben a katonai parancsnokok túlbuzgóságukban alapos utánajárás nélkül, sokszor elfogadható ok és indok hiányában is tömegesen internáltak embereket.2 9 Az is előfordult, 25 Romániában már a 19. század végétől a jobboldali közlekedési volt érvényben. A visszacsatolt észak-erdélyi területeken átmenetileg át kellett állni a Magyarországon még 1941 végéig érvényes baloldali közlekedésre. 26 Utasítás... I. m. 38-40. 27 Uo. 44-45. 28 A m. kir. csendőrség marosvásárhelyi különítményének kimutatásai a besztercei és marosvásárhelyi rendőrosztályok területén 1940 októberében megtartott razziákon elfogott és őrizetbe vett személyekről. ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 6, fila 1-21. 1-12. 29 „Az internálásoknál sok melléfogás volt. így például a nagyváradi katonai parancsnok beismerte, hogy Bucico Coriolan volt polgármestert helytelen és hamis információk alapján internálta, amiről később meggyőződött. Ez elmaradhatott volna, ha hallgatott volna és követte volna a magyar-
