Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383

- az egyes hivatalokban tovább visszatartott román tisztviselőket; - az uralomváltás után eltávozott tisztviselőket. Igazgatásrendészet, államrendészet Fontos feladatok hárultak a magyar királyi csendőrség és rendőrség állományára is a visszatért erdélyi területeken. Közvetlen feladataikat a katonai közigazgatás hatóságaitól kapták, azok ellátásában viszont saját szolgálati utasításaik szerint jártak el. A csendőrség adta az egyes újonnan felállítandó észak-erdélyi csendőrségi alakulatok állományát adta és mint tábori csendőrség teljesített szolgálatot. A katonai közigazgatás alatt minden hadsereg illetékességi területén egy ún. hadsereg csendőrcsoport működött, melynek közvetlen szerveit egy-egy nyomozóosztag, híradó-különítmény, illetve csendőr-gazdászati csoport képezte. A közbiztonsági szolgálatot a községek, valamint a vármegyék székhelyéül nem szolgáló városok belső és külső területén, esetenként a vármegye székhelyek külterületein is csendőrőrsök látták el. Az impériumváltást követően összesen 3 csendőrcsoport-, 11 osztály-, 22 szárny-, 44 szakasz- és 298 őrsparancsnokság kezdte meg tevékenységét. A tábori csendőrség a Fővezérségnél, hadseregeknél, hadtesteknél, valamint a személyirányító állomásokon négy-négy fős tábori őrsökkel működött, s egyúttal a honvédség hadtápzászlóaljainak parancsnoki karát és ezek táboricsendőr-szakaszainak legénységét is képezte. A belügyi szervek kizárólag hivatásos legénységet vezényeltek a visszatért területekre. A katonai közigazgatási rendeletek elvileg román nemzetiségűek csendőrségi alkalmazását is megengedték, de kikötötték, hogy „ezek közbiztonsági és karhatalmi szolgálatra nem alkalmazhatók. Polgári ruhában, tolmácsi minőségben, az őrsökre lehetett őket beosztani." Novákovits tábornok fent idézett október 10-i utasításában meg is jegyezte, hogy mivel „a csendőrök közül nagyon kevesen ismerik a román lakosság nyelvét, a volt román csendőröknek — megbízhatóságuk esetén — csendőrőrsökre való beosztását szükségesnek, s a szolgálat érdekében állónak találom".2

4 A magyar királyi államrendőrség Észak-Erdélyben 21 városban állított fel rendőrkapitányságot és 11 helyen határszéli kirendeltséget. Ezek hajtották végre a katonai közigazgatás által elrendelt rendészeti feladatokat. A rendőrségnél uralkodó létszámhiány miatt csak a határszéli kirendeltségeket sikerült teljes létszámban feltölteni, az anyaországban pedig a szolgálat zavartalan ellátása miatt nyugállományúakat kellett behívni. A csendőrségi és rendőri szervek igazgatásrendészeti, illetve államrendészeti feladatokat láttak el. A fontosabb feladatok közé tartozott a köz- és magántulajdon elleni bűncselekmények felderítése, a bejelentési kötelezettség ellenőrzése, valamint az üzletek és nyilvános helyek (színházak, mozik, kávéházak, vendéglők, kocsmák és minden egyéb szórakozó helyek) Fővezérség által meghatározott működésének, s nyitva tartási idejének ellenőrzése. Ellenőrzést 24

Archivele Nationale Directjia Jude^eaná Harghita (Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Igazgatósága, Csíkszereda) Fond: Prefectura Jude^ului Ciuc. Subprefect: Administrate militará orá§eneascá 1940 (ANDJH, PJC, AMO 1940), 1562/sgt.