Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
kivételével, csak egy részét képezte a szükséges közigazgatási személyzetnek, a hiányzó állományt helybéliekkel kellett pótolni. A katonai közigazgatás személyzete az egyes területek birtokbavételének másnapján már meg is kezdte működését. Három hónapos tevékenységük alatt az alábbi fő feladatok hárultak rájuk: - a legalsóbb szintű közigazgatás (városi és községi hatóságok) megszerve, zése; - az igazgatásrendészeti, illetve az államrendészeti szolgálat ellátása; - kezdeményezés a kormányzat felé a különböző gazdasági intézkedések folyamatainak elindítására; - gondoskodás a közélelmezésről és közellátásról, a Székelyföld téli ellátásának megszervezése; - szociális ügyek kezelése; - a közoktatás megindítása; - a menekültek ügyeinek intézése. A köztisztviselői és közalkalmazotti állomány megszervezése A visszatért területek megszállását követő első és legfontosabb közigazgatási feladat a legalsó színtű közigazgatás (városi és községi hatóságok) megszervezése volt. A kinevezett katonai parancsnokoknak meg kellett állapítaniuk, hogy a hatáskörük alá tartozó területen levő hatóságok, intézetek (iskolák), közintézmények, közüzemek és társadalombiztosító (betegsegélyező) pénztárak személyzetéből — azonnal, de egyelőre ideiglenesen — kiket alkalmazzanak a továbbiakban is. Teleki Pál miniszterelnök súlyt helyezett arra, hogy ezen tisztviselői beosztásokban elsősorban a visszatért területen élő, másodsorban pedig az onnan elszármazott, alkalmas személyek nyerjenek elhelyezést.10 (A második bécsi döntés 3. és 5. pontja értelmében a visszakapott területeken állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok magyar állampolgárokká váltak, s ezáltal a többivel minden tekintetben egyenlő elbírálás alá kerültek.) A közalkalmazottak felvételénél irányadó volt a következő utasítás: „Nem lehet átvenni olyan közalkalmazottat, aki a magyar közszolgálati alkalmazottakra megállapított követelményeknek (1883:1. tc. 1. §) nem felel meg, vagy a román uralom alatt beigazoltan olyan magatartást tanúsított, amellyel egyeseknek, vagy valamely közületnek lényeges kárt okozott, vagy a magyarság nemzeti érzését, vagy a magyarság nemzeti érdekeit súlyosan sértő tevékenységet fejtett ki."11 Azok a közszolgálati alkalmazottak sem tarthatták meg sem állásaikat, sem illetményeiket, akik a szeptember 5-i romániai kormányváltást követően a román államra és a román államfőre hűségesküt tettek. A katonai közigazgatás elsősorban azokat a tisztviselőket kívánta alkalmazni, akik megfelelő nyelvismerettel rendelkeztek és megbízhatóak voltak. E 10 Papp József válasza Somogyi István zalaegerszegi árvaszéki ülnök pályázati kérelmére (1940. október 30.). Magyar Országos Levéltár (MOL), Az észak-erdélyi ügyek fővezérségi kormánymegbízottja (K 53), 2. dob., Y tétel, 340/1940. sz. 11 Utasítás... I. m. 11.
