Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383

gok nélkülözhetőek, ezért Bácskában ezt a szervezeti szintet már kiiktatták, hatáskörüket pedig a hadsereg-parancsnokságok vették át.5 A hadseregparancsnok harmadfokú katonai közigazgatási hatóságként tevékenykedett. Gyakorolta a katonai közigazgatás területén hatályukban fenntartott jogszabályok szerint a tartományi helytartói, valamint tartományi tanácsi hatáskört. O volt a közvetlen irányító és felügyelő hatósága a megyei és törvényhatósági jogú városok katonai parancsnokainak, egyben az észak-erdélyi területen a végső fellebbviteli hatóság. A hadseregparancsnok mellé a polgári közigazgatás szerveivel való összeköttetés biztosítására és a közigazgatási teendők irányítására a kormány kormánymegbízottat rendelt ki. A hadseregparancsnok a közigazgatási szolgálatot a hadsereg katonai közigazgatási csoportok útján látta el, melyek élén tábornokok álltak. A katonai közigazgatási csoportok mindegyike katonai, illetve polgári csoportra tagolódott. A katonai csoport a vezető tábornok katonai vonatkozású tennivalóit készítette elő. Elén törzstiszt állt, aki egyben a katonai közigazgatási csoport vezetőjének a helyettese is volt. Személyzete tényleges és tartalékos tisztekből és a szükséges irodai munkaerőből állt. A polgári csoport, élén a magyar királyi belügyminiszter által kirendelt közigazgatási előadóval, a közigazgatási tennivalókat készítette elő. Közigazgatási személyzete az eddig ismertetetteken kívül igazságügyi, rendészeti, vámügyi, vízügyi, földművelésügyi és számvevőségi előadókkal bővült ki. Egyes hadsereg-parancsnokságok területén a közbiztonsági szolgálatot a hadsereg csendőrcsoport látta el. A visszacsatolt észak-erdélyi területek megszállásában a honvédség mindhárom hadserege részt vett. A birtokbavételt követően az 1. hadsereg parancsnoksága Marosvásárhelyre, a 2. hadseregé Kolozsvárra, míg a 3. hadseregé Szatmárnémetibe települt. Október 2-án az 1. hadsereg katonai közigazgatási csoportja Kolozsvárra költözött át és átvette az egész terület közigazgatásának vezetését.6 A katonai közigazgatást legfelsőbb fokon a Fővezérség irányította a Honvéd Vezérkar főnöke, Werth Henrik vezérezredes által. Rendelkezéseit a szállásmester, Náray Antal ezredes útján adta ki. A Fővezérség mellett működő kormánymegbízott teendőit Papp József látta el. Rajta kívül a három hadsereg katonai közigazgatási csoportjához is külön kormánymegbízottakat neveztek ki. A kormány a katonai közigazgatás szerveivel a Fővezérség útján, a kormánymegbízott közvetítésével érintkezett. Ugyanez vonatkozott a katonai közigazgatáshoz kirendelt polgári közegekre is, akikkel a kormányhatóságok a katonai közigazgatás életbelépése után közvetlenül nem érintkezhettek. Az egyes miniszterek a katonai közigazgatás alatt álló területen a Fővezérségen keresztül, a kormánymegbízott útján érvényesíthették irányító befolyásukat. A Hon-5 Karay Kálmán: Katonai közigazgatásunk vázlata. In: A mai magyar honvédelmi igazgatás. Szerk. Mártonffy Károly. Budapest, k. n, 1943. 324-325. 6 Vargyassi Gyula ezredes rendelkezése „Az 1. hadsereg katonai közigazgatási csoportjának Kolozsvárra való áttelepülésével kapcsolatos intézkedések" tárgyában (Marosvásárhely, 1940. október 1.). Arhivele Nationale Direct-ia Jude^eaná Mure§ (Román Nemzeti Levéltár Maros Megyei Igazgatósága, Marosvásárhely), Fond: Prefectura Jude^ului Mure§, Comandamentul Militär 1940 (ANDJM, PJM, CM 1940), dosar 19, fila 17.