Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
Sebestyén Elemér - Szabó Péter „Mi lesz a deszkásokkal?" - tette fel a kérdést a Csíki Lapok 1940. szeptember 8-i számában a lap újságírója. Ezzel a csíki székely emberek évszázados foglalkozására, megélhetésük alapjára utalt, amely a második bécsi döntés által meghúzott új magyar-román határ következményeképpen egy ideig veszélybe került. A cikkíró Székelyföld és Brassó városa azon hagyományos áru- és termékcseréjére hívta fel a figyelmet, melyről a lap egy másik írásában az alábbiak olvashatók: „Csíknak főértékesítő piaca Brassó. Épületfa, tűzifa, deszkaanyag vándorol innen Brassóba, hogy onnan vasáru, fűszer, kenyértermények, cukor és ipari cikkek formájában ismét visszaérkezzék hozzánk. Ezt jelenti a székely ember kirándulása Brassóba. A barcasági szász gazda viszont innen szerzi be tenyészállatait s cserébe fajállatokat szállít a Székelyföldre. De a szász gazda jószágai tőlünk kapják a szénát, krumplit, amiért cserébe szász bor kerül a székely ember poharába s szász gabona a magtárába. Brassóban nevelődött becsületes, derék iparossá a székely gyermek s szász mintagazdaságokban tanulta a tervszerű gazdálkodást a székely gazdaifjú. Évszázadok óta kialakult kölcsönösségi viszony eredménye volt ez, melynek megbomlását sem egyik, sem másik elképzelni nem tudta."2 Az erdélyi magyarság által olyannyira óhajtott, de felemásra sikeredett impériumváltás, legfőképpen az új országhatár megvonása, a fent említetten kívül még számos egyéb — megoldhatatlannak tűnő — nehézséget teremtett. Történelmileg kialakult és gazdaságilag egymásra utalt tájegységeket osztott ketté, utakat, vasútvonalakat vágott el, városokat fosztott meg hagyományos hátterüktől, családokat szakított szét. A kivonuló román hadsereg által kifosztott, majd kiürített területeken rosszabbodott az általános gazdasági helyzet és a lakosság életszínvonala jelentősen visszaesett. A közszükségleti cikkek árai felszöktek, egyes termékek el is tűntek a piacról. Akadozott az élelmiszerellátás, a petróleum, a cukor, esetenként a liszt, a kenyér és a burgonya is hiánycikk volt. A cukorgyárak és fűrészüzemek nyersanyaghiány miatt egy időre bezártak, a lakbérek emelkedtek, a nagyobb városok utcáit pedig munkát kereső dél-erdélyi menekültek és kiutasítottak tömege lepte el. 1 A második bécsi döntés Erdély északi részét, a Partiumot és a Székelyföldet adta vissza Magyarországnak. A továbbiakban azonban az egész visszacsatolt területet összefoglalóan Észak-Erdély elnevezéssel jelöljük. 2 Csíki Lapok (Csíkszereda), 1940. szeptember 8. 8.
