Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
BSzKRt megalakításáról szóló határozatot.154 A miniszteri megerősítés után, 1922. december 27-én megalakult, majd 1923. január 1-én meg is kezdte működését a BSzKRT, amely a HÉV kivételével valamennyi ilyen korábbi vállalatot egyesített. A vállalat 10 ezer embernek adott munkát, s igazgatótanácsában helyet kaptak a KKP prominensei. Mindez tovább erősítette a Wolff-párt befolyását és tömegbázisát.15 5 A BSzKRT-vei egyidejűleg hozták létre a Székesfővárosi Autóbuszüzemet, ám a buszközlekedés a későbbiekben sem tudta felvenni a versenyt a villamossal. 1923. december 21-én kezdte tárgyalni a hivatali idejének vége előtti utolsó költségvetését a törvényhatósági bizottság közgyűlése. A Tanács előterjesztése szerint a főváros 1924-re tervezett kiadásai és bevételei továbbra is egyensúlyban voltak: valamivel meghaladták a 190 milliárd koronát (kb. 29,5 millió aranykorona), s a 620 millió koronás (kb. 96 ezer aranykorona) tervezett deficit a költségvetésnek mindössze 0,3%-a volt.15 6 Néhány nappal korábban, december 12-én Wolff Károly a közgyűlés fórumán a költségvetés és a zárszámadás tárgyalásakor nagy beszédben foglalta össze és elemezte a Keresztény Községi Párt hároméves várospolitikáját. A városházi „keresztény kurzus" még a pártelnök szerint sem volt sikeresnek nevezhető, sokkal inkább a párt elé tornyosuló megoldhatatlan problémákról, semmint a sikerekről szólt.157 Wolff a „régi embereket", a korábbi városvezetőket tartotta a bajok okozóinak, akiknek káros tevékenységéhez járultak a válságot okozó objektív körülmények. Emlékeztetett rá, hogy a hatalmas adósságokat a városháza még 1918 előttről örökölte. 0 azonban ellenezte újabb külföldi kölcsönök felvételét, mivel „nem a jelen múló dicsősége, hanem a jövő megalapozott lehetősége a fontos". A kiutat 1920-1921-ben csak a bevételek növelése jelenthette, ez azonban nagy terheket rótt a főváros közönségére. A párt az egyenes adókat akarta növelni és a fogyasztási adókat csökkenteni, de a fogyasztási adók tovább nőttek, az általános kereseti adóknak viszont csak a fele folyt be. (Megnyugtatásképpen közölte, hogy nincs új adó bevezetése napirenden.) Wolff felidézte, hogy a városházának sürgősen be kellett avatkoznia a vízellátás biztosításáért, a kórházak helyzetének javításáért és a villamosvasúti közlekedés községesítéséért. Az elért eredmények között említette a balatoni üdülőtelep létesítését, két iskola felépítését, a BSzKRT létrehozását, a szivattyútelep villamosítását és a zuglói templom építésének megkezdését, a marha- és a sertésvágóhíd fejlesztését, a balparti temetők rendbehozatalát, a szeméttelep és a szemétszállítás rekonstrukcióját. Az új beruházások közül kiemelte az Új Szent János Kórház és a ferencvárosi kikötő felépítését, valamint több iskola bővítését és tatarozását. A szociális akciók közül a zsír- és lisztakciót külön is megemlítette. Eredményként könyvelte el, hogy a közszolgáltatások (víz, gáz, villany) díja viszonylag alacsony maradt - legalábbis európai összehasonlításban. 154 Fővárosi Közlöny, 1921. december 8. 2734. 155 Budapest története. I. m., V köt., 153. A BSzKRT az 1930-as évek elejéig bekebelezte a földalattit és a fogaskerekűt (1926), a siklót és az Autóbuszüzemet (1932), valamint a HÉV-et (1933). 156 Fővárosi Közlöny, 1923. december 28. 2886. 157 Wolff beszédét 1. Fővárosi Közlöny, 1923. december 21. 2752-2766.
