Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
mokráciára. Zichyék ezen annyiban módosítottak, hogy hangsúlyozták a párt katolikus, agrárius és elvi legitimista jellegét. Az új párt élére 5 tagú vezetőséget választottak, amelynek tagjai Zichy János gróf, Czettler Jenő, Ernszt Sándor, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly lettek. A párt egyesítette az agrárius volt néppártiakat (Czettler és Zichy), a konzervatív néppárti törzsgárdát (Ernszt), a mérséklet keresztényszociálisokat (Hegyeshalmy) és a keresztény polgárságot reprezentáló Wolff-pártot, amely a fővárosban továbbra is megőrizte különállását.132 Kimaradtak viszont a Haller vezette keresztényszocialisták és az Andrássy-féle legitimisták A fővárosban 1923 nyarán nagy politikai összecsapás zajlott a keresztény párt és a liberálisok között az egyik alpolgármesteri állás körül. Rényi Dezső alpolgármester ugyanis leköszönt, miután ő lett a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. vezérigazgatója. Utódjául július 18-án Buzáth János tanácsnokot választották, az ő helyébe, a helyettes polgármesteri tisztségbe pedig Wolffék a volt fajvédő Zilahi-Kiss Jenőt választották meg.13 3 Az ekkor 56 tagot számláló ellenzék kivonult a közgyűlésből és lemondott mandátumáról,13 4 majd hamarosan további 13 fő csatlakozott hozzájuk. Wolffék ekkor behívták mind a 25 póttagot, így tovább növelték a közgyűlésben addig is meglévő jelentős többségüket. Az ilyen konfliktusok teljessé tették a liberális — részben izraelita vallású — városatyák kiszorítását a vezetésből. A Bethlen és Wolff között 1923-ban még csak a felszín alatt mutatkozó ellentétek éreztették hatásukat a KKP-ban is. 1923-ban elhunyt a párt alelnöke, Usetty Ferenc. Ezt követően a párt tekintélyes alapító politikusa, Ereky Károly szembefordult Wolffal, kilépett a pártból és csatlakozott Bethlen Egységes Pártjához. A KKP-n belüli ellentétek elsősorban gazdasági kérdésekben alakultak ki. Rövid idő belül kiderült ugyanis, hogy kellő szakértelem híján a politikailag megbízhatónak tartott alkalmazottak tehetetlenek a problémákkal szemben. A fővárosi kormánypárt alakításának gondolata már 1923. augusztusában felmerült. Ennek szükségességét Kozma Jenő, Ripka Ferenc és Harrer Ferenc hangoztatta. A gondolatot rokonszenvvel fogadta a liberális ellenzék is, így a tekintélyes Bárczy István volt főpolgármester is. Szerintük csak Bethlen „szüntetheti meg a wolffizmust; mert a keresztény tömegek éppúgy fogják Wolffot követni, mint a zsidók Vázsonyit" - írta Harrer Ferenc.135 1923 nyarán napirendre került a Gömbös vezette fajvédők kiválása az Egységes Pártból. Gömbös a hatalomból kiszorított keresztény politikai csoportokkal kereste a szövetséget: ismét Hallerral és Friedrichhel. Ennek eredményeként augusztus 23-án létrejött a keresztény politikusok ellenzéki szövetsége.13 6 Ebben 132 Nemzeti Újság, 1923. december 19. 1-2.; A Nép, 1923. december 20. 1-2. 133 Buzáth megválasztásáról és Zilahi-Kiss megválasztásáról 1. Fővárosi Közlöny, 1923. augusztus 17. 1922. 134 Harrer Ferenc: Egy magyar polgár... I. m., 467. 135 Uo., 480. 136 Fajvédők: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Bell Miklós, Ulain Ferenc, Zsirkay János, Hir György; keresztényszocialisták: Haller István, Csík József, Haller József, Homonnay Tivadar, Griger Miklós, Szabó István, Szabó József; egyénileg: Friedrich István, Huszár Elemér, Lendvay István, Bogya János, Kiss Menyhért. Nemzeti Újság, 1923. augusztus 24.1-2.; Világ, 1923. augusztus 24. 3-4.
