Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
módszerek jellemezték, s az jobban is igazodott Teleki és Bethlen konszolidációs politikájának elvárásaihoz. A választások után a törvényhatósági bizottság visszakapta korábbi jogosítványainak többségét. Az önkormányzat választott első embere ismét a polgármester lett. Az operatív munkát a Székesfőváros Tanácsa végezte. Ennek élén szintén a polgármester állt, munkáját két alpolgármester, valamint a szakbizottságok élén álló tanácsnokok segítették. A KKP két alpolgármester-jelöltje Folkusházy Lajos alpolgármester és Rényi Dezső tanácsnok volt. Ezek megválasztása az 1920. szeptember 15-i rendkívüli közgyűlésen történt. (Folkusházy 1928-ig, Rényi 1923-ig volt alpolgármester.) Az alpolgármesteri címmel felruházott tanácsnok Buzáth János lett. Ezt követte az október 7-i rendkívüli közgyűlésen a 12 tanácsnok és a 2 tanácsjegyző megválasztása, akik ugyancsak a KKP jelöltjei közül kerültek ki. Itt történt a legtöbb személycsere. A régi tanácstagok közül kibukott 4 fő, a 8 új tag a KKP jelöltje volt. Az alacsonyabb beosztásokban ugyanilyen elvek szerint zajlottak le a személycserék. Ezzel a főváros a Wolff-Csilléry-Sipőcz hármas kezébe került, ám sem Wolff, sem Csilléry nem vállalt közigazgatási vagy önkormányzati tisztséget. 1920 végére helyreállt Budapest önkormányzatának autonómiája, amit azonban jelentősen csorbított az 1920:IX. tc. azon paragrafusa, amely a belügyminiszternek jogot adott a törvényhatósági bizottság feloszlatására - új választások kiírásának egyidejű kötelezetsége mellett. A keresztény párti főváros önkormányzatának működése 1920-1923 között Az 1920. évi fővárosi reform az ellenforradalomban felülkerekedő erőknek kedvezett, kezükbe adta Budapest vezetését, s ezt követően állandó világnézeti ellentétek és szócsaták foglalkoztatták a közgyűlést. A Wolff-párt a polgármester közreműködésével saját híveit ültette a fontosabb önkormányzati, főtisztviselői pozíciókba, illetve a nagy fizetésekkel járó közüzemi vezető szervekbe. „A Wolff Károly nevével fémjelzett Keresztény Községi Párt fő törekvése arra irányult, hogy tagjait a fővárosi hivatalok és közüzemek vezető tisztségeibejuttatva megtörje az általa »szabadkőműves zsidó oligarchiának« nevezett korábbi vagyonos nagypolgári rétegek hatalmát, s a főváros (sokszor német származású) keresztény középrétegeinek nyisson teret a budapesti közéletben."99 A KKP teljes városházi hatalomátvétele idején a tisztogatási akció először az elnöki, a közigazgatási és a tanügyi ügyosztályban indult meg. Elvégzésére vizsgáló- és igazolóbizottságokat állítottak fel. A mintegy 25 ezer fővárosi alkalmazott közül a 279 fő ellen indult eljárás, s ebből 1920. augusztus végéig mindössze 214 zárult le.10 0 Ez idő alatt a végleges tisztviselők közül 130 ellen folyt eljárás, közülük 71 személyt a vizsgálat idejére felfüggesztettek. A lezárt vizsgálatok közül 17 elbocsátással, 25 pénzbüntetéssel, 15 dorgálással zárult. Az ideig-99 A főpolgármester feladatairól, jogköréről és hatásköréről 1. Horváth J. András: i. m., 142-143. 100 Sipos András: A fővárosi törvényhatósági bizottság igazgatási apparátusa. In: Összeállítás... I. m. 76.
