Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
párt álláspontját tükrözte — legfontosabb feladatnak a jogfolytonosság helyreállítását nevezte, amelyet az 1920:VIII. és IX. tc. tett lehetővé, az ideiglenes intézkedések helyébe a törvényes alkotmányosságot léptetve életbe. Elsődleges céljának a főváros autonómiájának teljes helyreállítását és megóvását tekintette. A törvényhatósági bizottság megválasztása és működésének megkezdése a „székesfővárosban a jogfolytonosság teljes helyreállítását" jelenti.9 0 Új, fontos fejleménynek nevezte, hogy csökkent a törvényhatósági bizottság létszáma, amelybe Budapest története során először kerültek be a nők, szám szerint hatan. A főtisztviselő tagok mellett az autonómia tekintélyét emelte a közművelődési, a kulturális és a tudományos közintézmények vezetőinek bekerülése a közgyűlésbe. Üdvözölte, hogy a „virilizmus, a vagyoni érték képviselet eltöröltetett és helyébe a szellemi érték képviselet állíttatott", s a három évre mandátumot kapott új autonómia már demokratikus úton jött létre, mert a választás az általános, egyenlő és titkos választójog szerint zajlott le. Sipőcz a konkrét teendőkről is szólt a várospolitikai feladatok kijelölésénél. Abból indult ki, hogy „Budapest romokban fekszik anyagilag, erkölcsileg és szellemileg, s a legfontosabb feladat Budapestet ezekből a romokból újra felépíteni". A legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a főváros pénzügyi egyensúlyának helyreállítása a progresszív adózással történő bevételnövelés és a takarékosság segítségével és a szűkös anyagi viszonyok által engedett beruházási programok indításával. Sipőcz ígéretet tett a munkanélküliség enyhítésére és a munkásvédelemre, valamint szólt a közegészségügy és a közélelmezés rendezéséről, a lakáskérdés megoldásáról is. A legsürgősebb kommunális feladatnak a város vízellátásának normalizálását, a csatornahálózat rendbe tételét, az utcák javítását és tisztán tartását tekintette. Végül hitet tett Budapest és a vidék ellentétének felszámolását biztosító keresztény-nemzeti eszme mellett. „Van nekünk mélyen tisztelt bizottság, egy csodaszerünk, amely erre a munkára képessé tesz, és ez az eszme, amelynek Magyarország állami létét köszöni, amely által mi bekapcsolódtunk a nyugat kultúrájába, amelyért századokon keresztül vérünket ontottuk és amely hazánkat ezer évnek minden szenvedése és viszontagsága között fönntartotta és ez a keresztény nemzeti eszme." A Wolffék által támogatott kormánybiztos-főpolgármester programjának pontjai a későbbiekben felbukkannak a Keresztény Községi Párt bizottsági tagjainak közgyűlési felszólalásaiban éppúgy, mint a párt által tartott gyűléseken. A törvényhatósági bizottság megalakulásával egyidejűleg a korábbi törvény alapján működő bizottságok, választmányok és küldöttségek megszűntek, és új bizottságokat kellett alakítani.9 1 1920. augusztus 11-én ült össze Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága alakuló közgyűlése. Az igazolóbizottság ismertette a megválasztott kerületi választmányi tagok névsorát. Mindegyik kerületben 24 tagú választmányt hoztak létre, s a tagok nagy része a ke-90 Sipőcz beszédét 1. Fővárosi Közlöny, 1920. július 30. 411-413. Közli: Források... I. m., 25. sz. (48-52.) 91 A szóban forgó bizottságok megválasztására az 1920. augusztus 25-26-i rendes közgyűlésen került sor, ám azokba a többségi szavazással csak a KKP által jelöltek kerültek be. A tagok névsorát 1. Fővárosi Közlöny, 1920. augusztus 27. 486-488.
