Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325

csak erős kézzel lehetett egységes politikai erőt szervezni. Életrajzírója szerint „rugalmasan ugyan, de vaskézzel tartott rendet és fegyelmet pártjában".84 Gömbös Gyuláéhoz hasonló tekintélyelvű vezetési stílusa és módszerei nem ta­kartak parancsuralmi törekvéseket. Wolff következetesen ragaszkodott az al­kotmányos autonómia védelméhez. Mentalitása a budai polgárság konzervati­vizmusából táplálkozott, Pest idegen volt a számára.85 Wolff és pártja sikereiben jelentős szerepe volt a budapesti egyházaknak, egyházközségeknek és lelkészeknek. „A katolikus reneszánsz szempontjából örök érdeme marad Wolff Károlynak, hogy pártja a főváros adminisztrációjá­nak birtokában mindent megtett, hogy a főváros lelki ellátásának problémáját az egyházi hatóságokkal karöltve megoldja. Meggyőződéses katolikus módjára nemcsak megértő, hanem bőkezű volt az egyházzal szemben, mint ahogy a kegyúr ősi fogalmának megfelelt. Az ő pártjának uralma alatt folyt le a főváros hitéletének nagyszabású újjászervezése, a túlnépesedett plébániák eldarabolá­sa s a sok-sok új egyházközség, helyi lelkészség megszervezése. Ebben a kérdés­ben, bár minden új alapítás a főváros újabb és újabb megterhelését jelentette, az egyházi hatóság sem nála, sem pártjánál soha nem talált ellenállásra. Több új templomot maga a főváros építtetett, de a többi közadakozásból vagy egyházi adóból épülőhöz is tetemesen hozzájárult, nem is említve, hogy a főváros kegy­urasága alatt álló papság anyagi ellátását is olyan mintaszerűen rendezte, ami­re alig akadt példa nemzetközi viszonylatban is" - írta róla Nyisztor Zoltán ka­tolikus pap-publicista.86 A történész szakma is úgy véli, hogy a keresztény párt meghatározó egyé­nisége a párt önálló vonalat vivő fővárosi vezetője Wolff Károly volt, a pártot a köznyelv egyszerűen Wolff-pártnak nevezte.87 A párt jellegének megítélésében azonban markáns véleménykülönbségek tapasztalhatók. „Wolff pártja gyako­rolta a legerősebb befolyást a főváros politikai vezetésére, a legelszántabb, leg­következetesebb ellenfele volt a liberális irányzatnak. A konszolidációt erős kezű, tántoríthatatlanul keresztény, antiszemita és antiliberális vonalvezetés­sel látta biztosítottnak. A »jogrend« és a »törvényesség« eszközeit arra kívánta felhasználni, hogy a főváros életéből a »zsidó-liberális« csoportot és képviselőit ne csak politikailag, hanem gazdaságilag is kiszorítsa. Wolff pártját igen szoros szálak fűzték a katolikus egyházi körökhöz, konzervatív klerikális beállítottsá­gú szervezetekhez, de voltak kapcsolatai Gömbös körével is" - állapította meg L. Nagy Zsuzsa.88 A Budapest története című kötetben Lackó Miklóstól az olvas­ható, hogy a keresztény-nemzeti irányzat határozottan elhatárolódott a szélső­jobboldali radikalizmustól, ami nem csak a nyilasokkal kapcsolatban igaz, ha­nem az 1920-as évek radikalizmusait illetően is. Csak így válhatott a katolikus egyház által legitimált országos keresztény párt partnerévé, illetve részévé. A Wolff-pártot eszerint a konzervatív klerikalizmus, a mérsékelt fajvédelem és a 84 Ijjas Antal: i. m., 44. 85 1923-tól — Ripkát követően — ő lett a Budai Polgári Kaszinó elnöke. L. K. Török Miklós: i. m., 60. 86 Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő... I. m., 139-140. 87 Ezt átvette a szakirodalom is. 88 L. Nagy Zsuzsa: i. m., 22.

Next

/
Thumbnails
Contents