Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
csak erős kézzel lehetett egységes politikai erőt szervezni. Életrajzírója szerint „rugalmasan ugyan, de vaskézzel tartott rendet és fegyelmet pártjában".84 Gömbös Gyuláéhoz hasonló tekintélyelvű vezetési stílusa és módszerei nem takartak parancsuralmi törekvéseket. Wolff következetesen ragaszkodott az alkotmányos autonómia védelméhez. Mentalitása a budai polgárság konzervativizmusából táplálkozott, Pest idegen volt a számára.85 Wolff és pártja sikereiben jelentős szerepe volt a budapesti egyházaknak, egyházközségeknek és lelkészeknek. „A katolikus reneszánsz szempontjából örök érdeme marad Wolff Károlynak, hogy pártja a főváros adminisztrációjának birtokában mindent megtett, hogy a főváros lelki ellátásának problémáját az egyházi hatóságokkal karöltve megoldja. Meggyőződéses katolikus módjára nemcsak megértő, hanem bőkezű volt az egyházzal szemben, mint ahogy a kegyúr ősi fogalmának megfelelt. Az ő pártjának uralma alatt folyt le a főváros hitéletének nagyszabású újjászervezése, a túlnépesedett plébániák eldarabolása s a sok-sok új egyházközség, helyi lelkészség megszervezése. Ebben a kérdésben, bár minden új alapítás a főváros újabb és újabb megterhelését jelentette, az egyházi hatóság sem nála, sem pártjánál soha nem talált ellenállásra. Több új templomot maga a főváros építtetett, de a többi közadakozásból vagy egyházi adóból épülőhöz is tetemesen hozzájárult, nem is említve, hogy a főváros kegyurasága alatt álló papság anyagi ellátását is olyan mintaszerűen rendezte, amire alig akadt példa nemzetközi viszonylatban is" - írta róla Nyisztor Zoltán katolikus pap-publicista.86 A történész szakma is úgy véli, hogy a keresztény párt meghatározó egyénisége a párt önálló vonalat vivő fővárosi vezetője Wolff Károly volt, a pártot a köznyelv egyszerűen Wolff-pártnak nevezte.87 A párt jellegének megítélésében azonban markáns véleménykülönbségek tapasztalhatók. „Wolff pártja gyakorolta a legerősebb befolyást a főváros politikai vezetésére, a legelszántabb, legkövetkezetesebb ellenfele volt a liberális irányzatnak. A konszolidációt erős kezű, tántoríthatatlanul keresztény, antiszemita és antiliberális vonalvezetéssel látta biztosítottnak. A »jogrend« és a »törvényesség« eszközeit arra kívánta felhasználni, hogy a főváros életéből a »zsidó-liberális« csoportot és képviselőit ne csak politikailag, hanem gazdaságilag is kiszorítsa. Wolff pártját igen szoros szálak fűzték a katolikus egyházi körökhöz, konzervatív klerikális beállítottságú szervezetekhez, de voltak kapcsolatai Gömbös körével is" - állapította meg L. Nagy Zsuzsa.88 A Budapest története című kötetben Lackó Miklóstól az olvasható, hogy a keresztény-nemzeti irányzat határozottan elhatárolódott a szélsőjobboldali radikalizmustól, ami nem csak a nyilasokkal kapcsolatban igaz, hanem az 1920-as évek radikalizmusait illetően is. Csak így válhatott a katolikus egyház által legitimált országos keresztény párt partnerévé, illetve részévé. A Wolff-pártot eszerint a konzervatív klerikalizmus, a mérsékelt fajvédelem és a 84 Ijjas Antal: i. m., 44. 85 1923-tól — Ripkát követően — ő lett a Budai Polgári Kaszinó elnöke. L. K. Török Miklós: i. m., 60. 86 Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő... I. m., 139-140. 87 Ezt átvette a szakirodalom is. 88 L. Nagy Zsuzsa: i. m., 22.
