Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
A Keresztény Községi Párt megalakulása A keresztény párti programmal megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok 1920. július 14-én Szmrecsányi György elnökletével a Sas Körben értekezletet tartottak, amelyen megjelent Sipőcz kormánybiztos is. Kimondták, hogy az összes keresztény párti községi képviselő tag egységes pártba tömörül. A pártkeretek stabilizálódása során a korábban Keresztény Nemzeti Liga (elnöke Teleki Pál), majd Fővárosi Keresztény Párt elnevezésű, Ernszt Sándor vezette csoport ekkor Keresztény Községi Párt néven kommunálpolitikai párttá szerveződött. A párt ideiglenes elnökévé közfelkiáltással a volt néppárti Szmrecsányi Györgyöt, az Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnökét választották meg. Szmrecsányi a tömegszervezetté vált EME elnökeként felette állt a keresztény párti irányzatoknak. Az egyre inkább előtérbe kerülő Wolff Károly pedig az EME igazgatóságának volt tagja.78 „Csakhamar változás következett be a vezetésben [...] be kellett vonni a keresztény egységbe a széthúzó erőket is, amelyek kívül állottak a Keresztény Szociális Néppárt keretein.'"7 9 A fővárosi keresztény pártok egységének megteremtése az országos politikához hasonlóan történt: a vezetésben háttérbe szorították a keresztényszocialistákat és a (legitimista) konzervatívokat annak érdekében, hogy az 1919-ben előtérbe került Friedrich-Csilléry csoport, továbbá a nem-katolikus, de keresztény-nemzeti velleitású rétegek is magukénak érezhessék a pártot. 1920. július 17-én a Sas Körben tartott újabb értekezleten határoztak a KKP végleges szervezetéről. Szmrecsányi Wolff Károlyt javasolta elnöknek, alelnököknek pedig a Friedrich-Teleki pártból a református Csilléry Andrást, a keresztényszocialistáktól pedig Usetty Ferencet. Az elnökség összetétele tükrözte a párt alkotó elemeit: Wolff a Keresztény Nemzeti Ligában lévő politikai elitet, Csilléry a Keresztény Nemzeti Pártot, Usetty pedig a keresztényszocialistákat képviselte. 1920. július 21-én a Sas Kör dísztermében tartották a Keresztény Községi Párt ünnepélyes alakuló közgyűlését, amelyen Raffay Sándor evangélikus püspök elnökölt. A 167 fős frakcióból 117-en szavaztak, közülük 90-en Wolff Károlyra. Az alelnökök közül Usetty 116, Csilléry 103 szavazatot kapott.80 A KKP-ban rajtuk kívül jelentős szerep jutott Petrovácz Gyula építésznek, Buday Dezső gépészmérnöknek, Joanovich Pál volt államtitkárnak, Platthy György ügyvédnek, Müller Antal magántisztviselőnek, Ernszt Sándor pápai prelátusnak és Bednárz Róbert plébánosnak. A pártelnök rövid programot adott, aminek lényege a keresztény Budapest megalkotása volt. Kijelentette, hogy a párt a kisiparosok, a kiskereskedők, a fogyasztók érdekeit fogja képviselni, bázisát pedig a köztisztviselők, a szabad foglalkozású keresztény értelmiség, a keresztény iparosok és kereskedők, a keresztényszocialista munkások és alkalmazottak, általában véve a keresztény polgárság képezi. Wolff ezen rétegek politikai, gazdasági és szociális érdekeinek 78 Nemzeti Újság, 1920. július 15. 2. 79 Halász Árpád: A keresztény Budapest alkotásai. In: Wolff Károly élete... I. m., 102. 80 Nemzeti Újság, 1920. július 22. 2.; Kelemen Géza: i. m., 70.
