Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325

évesek. Összesen 71%-ot (56 fő) tesz ki az 50 év alattiak, tehát a fiatalok és férfikoruk delén lévők részaránya. Az ismert felekezeti adatokból kitűnik, hogy 58 fő a katolikus, 6 a református, 4 az evangélikus, l-l fő pedig az unitárius, illetve a görög keleti egyházhoz tartozott. A katolikusok aránya tehát 80%, ami feltehetőleg áll a teljes, 167-es létszámra is. A szociológiailag értékelhető foglalkozási megoszlás következtetni enged a párttagság társadalmi összetételére, befolyásának jellemző területeire. Végzettség szerint 33 jogász (ebből 21 ügyvéd), 16 teológus (11-en a katolikus, ketten a református, 3-an az evangélikus egyházban szolgáltak), 12 mérnök, 12 közgazdasági szakember (beleértve a bankárokat is), 8 orvos és gyógyszerész, 5 tanár, 3 hírlapíró, író volt a foglalkozását feltüntető 158 KKP-tag között. A közalkalmazott értelmiségi kategóriába sorolható még 8 vasúti, 3 postai és 2 villamosvasúti alkalmazott (két kivétellel tisztek vagy főtisztek). Az értelmiségiek száma tehát 102 fő. A további foglalkozások megoszlása a kisiparosok, kiskereskedők jelentős arányát mutatja: a kisiparosok (20) és a kiskereskedők (8) száma összesen 28. A gyárosok és vállalkozók száma 8, de ezek inkább középkategóriába sorolható, a kisiparból kinőtt vállalkozások vezetői voltak. A tagok között találunk egy földbirtokost is. A munkásság volt a leginkább alulreprezentált kategória: mindössze 3 ipari munkás és egy földműves került a képviselők közé. A KKP frakcióban 4 nő kapott helyet. Ketten rendelkeztek önálló hivatással (szerzetesnő, tanárnő), ketten háztartásbeliek voltak polgári foglalkozású férjük mellett. (A fennmaradó 13 fő foglakozása nem volt besorolható az adott kategóriákba.) Ha a tagok jogállását vizsgáljuk, kitűnik, hogy 35 közalkalmazott és köztisztviselő, illetve 20 magánalkalmazott és magántisztviselő. Ez utóbbiak többsége valamely keresztényszocialista szervezet, egyesület, szövetkezet alkalmazottja volt. Végül az ismert adatokat számba vehetjük másod- és harmadlagos szempontok szerint is. így például 3 katolikus egyházközségi elnök és 22 politikai funkcióval rendelkező személy (egykori vagy aktív kormánytag, pártvezető, képviselő stb.) található. A forrásokban elsősorban a keresztényszocialista mozgalom vezetői, keresztény szakszervezeti funkcionáriusok tüntették fel pártállásukat. A 167-ből a „keresztényszocialista" megjelölést 11 név mellett olvashatjuk. A fenti adatsorokból levonható következtetések közül a legbiztosabb az, hogy a KKP tagjainak és támogatóinak abszolút többsége katolikus volt. Képviselőinek 64%-a értelmiségi végzettségű (és foglalkozású), s az összes KKP-képviselő 33%-a rendelkezett doktorátussal. Tehát az ipar, kereskedelem, pénzügyek területéhez képest ezek voltak többségben. (Ezen belül is a jogászok 20%-ot, s köztük az ügyvédek 13%-ot adtak, az egyháziak 10%-ot tettek ki.) A kisiparosok és kiskereskedők a törvényhatósági bizottsági tagok 17%-át tették ki. A jogász-orvos-mérnök-egyházi értelmiség után ez a réteg adta a párt meghatározó bázisát. Munkások mondhatni „dísznek" kerültek a bizottsági tagok közé, amivel a pártvezetés a keresztény szakszervezetek ekkor jelentős létszámú munkás tagsága felé tett gesztust.