Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
16) a Budapesti M. Kir. Államrendőrség főkapitánya (Mattyasovszky György); 17) a Budapesti M. Kir. Pénzügyigazgató (Czájlik László h. államtitkár); 18) a Budapesti M. Kir. Adófelügyelő (Hann Arnold h. államtitkár); 19) a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója (Buday László h. államtitkár); 20) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke (Szentgáli Antal); 21) a Budapesti M. Kir. Kincstári Jogügyi igazgató (Marinovich Imre h. államtitkár); 22) a Budapesti M. Kir. Tankerületi főigazgató (Pintér Jenő).5 9 A vagyoni virilizmust kiváltó „szellemi, kulturális virilizmus" képviselői közül az első 10 egyértelműen a tudományos élet reprezentánsa volt. A többiek pedig kimondottan szakigazgatási szervek élén álltak, de mint helyettes államtitkárok a végrehajtó hatalmat is reprezentálták. A kormányzati felügyelet szándékát leginkább a budapesti rendőrfőkapitány és az egyes pénzügyi- és adóhatóságok vezetőinek a törvényhatósági bizottságba való delegálása mutatja. Nem mondható el ugyanakkor, hogy ezek a személyek 1920-ban már egyértelműen a keresztény párt exponensei lettek volna, hiszen legtöbbjük még 1918 előtt került pozíciójába. A törvényhatósági bizottság mandátuma 3 évre szólt, és 1923. december 31-én járt le. Megalakulásától számítva 40 napon belül tisztújítást kellett végrehajtani a főváros vezetőségében. A törvény kimondta — s ez a főváros autonómiájának korlátozását jelentette —, hogy „a belügyminiszter a főpolgármester (kormánybiztos) előterjesztésére, vagy meghallgatásával a törvényhatósági bizottságot feloszlathatja", s az új választásokat 2 hónapon belül meg kell tartani.6 0 Ebben az esetben az új közgyűlés megnyitásáig a helyettes főpolgármester (kormánybiztos) elnöklete alatt álló tanács gyakorolja annak jogkörét.6 1 Sipőcz Jenő kormánybiztos, helyettes főpolgármester 1920. május 19-ére hívta egybe a törvényhatósági bizottsági hatáskörben működő tanács első ülését.6 2 A tanács tagjai a kormánybiztos, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos voltak. A tanácsülésen Sipőcz programot adott. Az átmeneti helyzetre tekintettel inkább irányelveket és általánosságokban maradó teendőket fogalmazott meg. Leszögezte, hogy hivatali munkájában a „keresztény nemzeti gondolat" érvényesítésére törekszik. „Budapest újjászületése csak a keresztény nemzeti eszme jegyében valósítható meg 59 1920:IX. tc. 13. §. A delegált tagokat a belügyminiszter 1920. július 16-án kelt, a közgyűléshez intézett levelében sorolta fel. Közli: Fővárosi Közlöny, 1920. július 30. 409-410. (A fővárosi közgyűlés munkájáról szóló elsődleges nyomtatványokat 1. BFL, Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei (IV 1403. a). Ennek iratanyaga a BFL honlapján elérhető, s nemrégiben DVD-n is megjelent: Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyveinek adatbázisa — 1873-1949. Budapest, Budapest Főváros Levéltára — Arcanum, 2007. Mivel azonban a Fővárosi Közlöny általában bővebb anyagot közöl a Közgyűlés és a Tanács működéséről, tanulmányunkban többnyire erre a kiadványra hivatkozunk.) 60 1920:IX. tc. 23. §. 61 Erre a korszakban több alkalommal is sor került, amikor az autonómiát tekintve ex lex állapot volt. 62 Fővárosi Közlöny, 1920. május 28. 253-256.
