Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
Nézzük meg, hogy személy szerint kik voltak a megválasztott keresztény párti budapesti nemzetgyűlési képviselők. A KNEP tagjai közül_ Haller Istvánt és Szabó Józsefet ellenjelölt nélkül, Virter Lászlót, Rassay Károlyt, Kontra Aladárt, Friedrich Istvánt, Kovács Emilt, Lipták Pált, Weiss Konrádot, Mahunka Imrét, Avarfy Eleket és Haller Józsefet választották meg (összesen 12 fő). (Haller István később lemondott budapesti mandátumáról, és azt a pótválasztáson Csilléry Andrással szemben az ugyancsak KNEP-beli Slachta Margit nyerte el.) A keresztényszocialista pártból Benárd Ágoston, Homonnay Tivadar és Usetty Ferenc jutott madátumhoz, a keresztény pártok tehát Budapestről összesen 15 képviselőt küldtek a Nemzetgyűlésbe.. A keresztény nemzeti irányzatú pártok a leadott érvényes szavazatok 5.5%ával a mandátumok 68%-át szerezték meg. Az eredmény már előre jelezte a soron lévő fővárosi törvényhatósági bizottsági választások várható eredményét. A keresztény párti képviselők többsége addig nem szerepelt a közéletben, ismeretlennek számított.4 2 Maga Wolff Károly még nem látta elérkezettnek az időt a vezető pozíció megszerzésére, neve nem is található az induló képviselőjelöltek között. Bizonyára úgy vélte, hogy a bizonytalan kimenetelű, átmeneti körülmények között nem célszerű elköteleznie, netán kompromittálnia magát. Ez egyben azt is jelzi, hogy nem készült országos politikai szerepre, hanem a főváros irányításának megszerzése tűnt számára a reálisan elérhető célnak. A KNEP már 1919 őszén tudatosan készült az előbb-utóbb esedékes fővárosi törvényhatósági bizottsági választásokra. Ennek érdekében a párton belül létrehoztak egy „városi bizottságot", amelynek elnöke a Józsefvárosban nemzetgyűlési mandátumot szerző bútorgyáros, Mahunka Imre volt.4 3 A bizottság sajtóban megjelent közleményeiben a keresztény szellemű városháza megteremtése állt a középpontban. A KNEP azt sürgette a keresztény párti többségű kormányzatnál, hogy a községi választásokat mielőbb írják ki, s amíg a közgyűlés össze nem ül, a kormány nevezzen ki kormánybiztost a főváros élére. Kérték'a kormány támogatását ahhoz, hogy a budapesti önkormányzat helyreállításakor abban a keresztény iparos és kereskedő rétegek kerülhessenek többségbe. 1920. február 9-én Beniczky Ödön belügyminiszternél értekezletet tartottak a készülő új fővárosi törvényről. Ezen részt vett a Budapesten megválasztott nemzetgyűlési képviselők mellett Bódy polgármester, Folkusházy Lajos alpolgármester, a KNEP részéről Ernszt Sándor, valamint a keresztényszocialista Frühwirth Mátyás és Mahunka Imre. A kormányhoz közel álló tekintélyes fővárosi politikus, Sipőcz Jenő tiszti főügyész tett előterjesztést á fővárosi törvény revíziójára, amit a tanácskozás elfogadott. A keresztény pártiak legfontosabb követelése a virilizmus eltörlése volt, javasolták továbbá, hogy a községi választást is 22 kerületben bonyolítsák le. Sipőcz 1920. február végén elkészítette a KNEP községi programját, amit a párt városi bizottsága magáévá tett. Ennek főbb követelései voltak a főváros magyarrá és kereszténnyé tétele, a keresztény polgárság gazdasági megerősíté-42 Budapesti Főváros Levéltára (BFL), Politikai iratok gyűjteménye (IV 1428/a), 1920-as választások iratai, gépiratos összeállítás másodpéldánya. 43 Nemzeti Újság, 1920. január 9. 3. és január 11. 5.
