Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325

Miként válhattak a katolikus egyházközségek a fővárosi keresztény párt társadalmi hátterévé? A lakosság abszolút többségét kitevő katolikusok legátfogóbb szervezeteként bázisul szolgáltak a helyi (kerületi, választókerületi) pártszervezetek létrehozásának, amelyek így egy-egy nagy plébánia híveire és lelkészeire támaszkodhattak. A papság közszereplést vállaló tagjai részesei lettek a pártéletnek, a rendezvények, a szervezetek vezetésének, majd a párt tagjaiként a törvényhatósági bizottságnak is. Ugyanakkor a kerületi keresztény párti politikusokat beválasztották az egyházközségi képviselőtestületbe, a párt vezetőit pedig egy-egy nagy lélekszámú egyházközség világi elnökének választották meg. így lett már 1919 júniusában Wolff Károly az alsó-vízivárosi (kapucinus) plébániai egyházközség világi elnöke. Az aktív tevékenységet folytató,jól kiépített pártszervezetek és egyházközségek együttesen folytatták az agitációt, a propagandát, szervezték a gyűléseket. Az egyre gyarapodó egyházi adóból tellett ennek anyagi fedezetére is, amiért cserébe nem csak kellő pozíciókat, teljes működési szabadságot, hanem fokozott kegyúri gondoskodást is kaptak. Az egyházi és a politikai struktúra alsó szintjén mondhatni létrejött a „trón és az oltár" neobarokk szövetsége, amire mind az ordinárius, mind az országos keresztény párt vezetői áldásukat adták. 1919. március 21. után a fővárosi tanácsot felszámolták, Bódy polgármester funkciója is megszűnt, a főváros élére népbiztosokat állítottak. Április 17-én ezek működése ugyancsak megszűnt, a főváros ügyeinek intézését a Központi Munkás- és Katonatanács elnöksége vette át.3

6 Wolff Károly az őszirózsás forradalom után — az egyház életében való részvételtől eltekintve — visszavonult a közszerepléstől. A forradalmak idején is megőrizte bírói pozíciójával járó függetlenégét. A tanácsköztársaság kikiáltását követően megszüntették a főudvarnagyi bíróságot, és értesítették Wolff Károly elnököt és helyettesét, Makay Dezsőt, hogy állásukból felfüggesztették őket, az ügyek intézését pedig egy bizottság veszi át. A „szovjet kiküldöttek" azonban soha nem érkeztek meg, így Wolffra és helyettesére volt bízva az egész királyi palota felbecsülhetetlen értékű berendezése. A főudvarnagyi bíróság állami zárlati bírósággá alakult át, s mint ilyen ez kezelte — és sikeresen meg is őrizte — a királyi javakat.37

1919 után Wolff egyik nagy érdemének tudták be a zavaros időkben végzett eredményes ténykedését. A keresztény nemzeti politika győzelme a fővárosban (1919-1920) Budapest székesfőváros önkormányzatának jogkörét a rá vonatkozó külön törvények és az ezek alapján kiadott rendeletek szabályozták. Ez a jogi háttér képezte mind a városvezetést kézben tartó, mind az ellenzéki pártok, politikusok, tisztségviselők tevékenységének kereteit. A KKP történetének vizsgálatakor tehát nekünk is tekintettel kell lennünk az önkormányzat terjedelemére és korlátaira. 36

Gárdonyi Albert: Ötven esztendő... I. m., 152. Ezek között volt pl. Ágoston Péter, Biermann István, Bogár Ignác, Bokányi Dezső és mások. ^ 37

K. Török Miklós: i. m, 59. A kötetben WolfT Károly életrajzát Ijjas Antal és K. Török Miklós írta.