Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
ket az Egyháztól eltávolítani igyekeznek. [...] Óhajtjuk ezért, hogy Budapesten a róm. kat. hívek plébániánként összeírassanak, hitközségi szervezeteket s az egyes hitközségi képviseletekből alakuló központi katolikus tanácsot alkossanak. Nagyobb plébániák területén több hitközségi képviselet is létesíthető".3 2 A hercegprímás utasította a helynököt, hogy a szervezkedés megindítását közölje a polgármesterrel és jelezze, hogy az egyház továbbra is igényt tart a kegyúri támogatásokra. Minden katolikus hívő saját elhatározásából csatlakozzék az egyházközségi szervezethez, ám aki ezt megtagadja, azt is vegyék nyilvántartásba. Csernoch már ekkor a nagy plébániák egyházközségek szerinti megosztását és új plébániák szervezését is tervezte. A prímási leiratnak megfelelően, eredményesen folyt a szervező munka a fővárosban. Meglepő módon ezzel szemben az 1919. március 21-én kikiáltott tanácsköztársaság sem támasztott akadályokat, valószínűleg fel sem ismerte annak jelentőségét. A fordulat azonban még sürgetőbbé tette az egyházközségek megalakítását. Wolff Károlyt a II. kerületi kapucinus egyházközség világi elnökévé választotta, s ezt a tisztét haláláig betöltötte. 1919. május 20-án Mészáros prelátus elnökletével egyházi és világi katolikusok értekezletet tartottak és döntést hoztak a már megtörtént összeírások alapján az egyházközségi testületek (corporatio ecclesiastica) megalakításáról. Május 26-án a keresztényszocialista Krizs Árpád, az Új Szent János Kórház lelkésze vezetésével újabb gyűlést tartottak, és ideiglenes jelleggel felállították a Budapesti Katolikus Egyházközségek Központi Tanácsát, amelynek hamarosan Wolff lett az elnöke.33 Június közepére már 26 egyházközség működött a fővárosban.3 4 Wolff Károly már 1918 előtti hivatali működése során kapcsolatba került a budai keresztény társadalommal. Főként az egyházközségek megszervezésével és bázisukra támaszkodva, a katolikus világi és egyházi férfiak támogatásával vált egyre ismertebb és elismert vezetőjévé a keresztény közéleti mozgalmaknak Bár a budapesti egyházközségek ideiglenes szervezeti és működési, valamint adóztatási szabályait csak 1920. február 27-én hagyta jóvá a hercegprímás, ennek alapievei már a kezdetektől érvényesültek. Eszerint minden katolikus, tekintet nélkül korára és nemére, annak az egyházközségnek lett a tagja, amely plébánia területén ingatlan vagyona vagy hat hét óta állandó lakása volt. Az egyházközség választott képviselőtestületének egyházi elnöke az illetékes plébános lett. A képviselőtestületek világi elnököt választottak, s minden 21. életévét betöltő egyházközségi tag egyházi adót volt köteles fizetni.3 5 32 Uo.; A Budapesti Rk. Egyházközségek... I. m., 19-20. Mivel a hitközség elnevezést az izraelita felekezet önkormányzata használta, 1919 nyarától a katolikus egyházközség a hivatalos megjelölés. Az említett központi tanácsot pedig Budapesti Római Katolikus Egyházközségek Központi Tanácsának hívták. 33 K. Török Miklós: i. m., 58. 34 Mészáros jelentése Csernochnak (1920. augusztus 20.). EPL, Cat. C/1920-1876. sz. 35 Ennek későbbi szabályozásáról 1. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, Pannonica, 1997., 100-105.; A Magyarországi Katolikus Egyházközségek Igazgatási Szabályzata. Esztergom, 1939. január 1. Közli: Autonómiák Magyarországon 1848-2000. I-m. köt. Főszerk. Gergely Jenő. Budapest, L'Harmattan, 2005. II. köt. 1483-1515.
