Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Altalános rész 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. (Ism.: Pálffy Géza) V/1300

a családi levéltárakig, illetve a mindezekre vonatkozó tanulmányokig és az ezek alapján készült iratkiadásokig. Végül a sorozat harmadik kiadása és egyben harmadik változata az 1970-ben megjelent kötetet kívánta változatlan címmel, ám részeiben és teljességre törekvően átdolgozni, illetve az eltelt több évtized hatalmas szakirodalmi termésével kiegészíteni. Több éves adatgyűjtést és kutatást követően az MTA Történettudományi Intézetében működő kutatócsoport munkájának eredményeként e vállalkozás végül 2000-ben indult útjára. Ekkor jelent meg a Könyvtárak és bibliográfiák alcímet viselő első kötet (362 oldalon), amely valójában a bibliográfiák bibliográfiájának tekinthető. Ezt követte 2003-ban az Országos jellegű levéltárak és forrásközlések alcímű adatbázis (újabb 372 oldalon), amely a magyar levéltárügy fejlődésének áttekintése után az országos jellegű levéltárakat, elsősorban a Magyar Országos Levéltárat és az akkori szaklevéltárakat mutatta be, valamint az általános főbb forráskiadványokat vette gondos részletezéssel számba. Végül a most megjelent harmadik kötet a megyei levéltárak és forrásközlések anyagát nyújtja, mégpedig 708 oldalon. A Kosáry Domokos által a magyar történetírás egyik nagy adósságának pótlására az 1950-es évek elején indított „szükségvállalkozásból, szükségmegoldásból" — mint egy ízben vállalkozását maga a Professzor Úr nevezte — így jött létre a magyar történettudomány meghatározó kézikönyve, sőt mondhatnánk új műfaja. Olyan alkotás, amelyet már e recenzió szerzője is úgy vett kézbe, úgy ismert meg egyetemi tanulmányai folyamán, mint A KOSÁRY, vagy még helyesebben A KOSÁRYK. így a három kiadásban és három változatban megjelent sorozatot napjainkban máijoggal emlegetik az egyetemi oktatók „a régi, a szürke és a kék KOSARYK"-ként hallgatóiknak. S a vállalkozás hatalmas fejlődését — egyúttal persze a magyar és a szomszédos országok történet-és levéltártudományainak tetemes gazdagodását is —jól jelzi, hogy a 2008-ban napvilágot látott kötet (névmutatók nélküli) 624 oldala az 1951. évi első kiadásban még csupán kettő, az 1970. éviben pedig 180 oldalt foglalt magába. A robbanásszerű gyarapodás és megújulás hátterében természetesen tudatos koncepció állt. Kosáry Professzor ugyanis a harmadik kiadás 2000-ben megjelent első kötetében részletesen tájékoztatta a magyar történelem kutatóit és az iránta érdeklődő nagyközönséget arról, hogy a magyar történelem 1848-ig tartó korszakának annotált bibliográfiai ismertetését két tematikus részben, azon belül pedig az alábbi húsz kötetben kívánja kutatócsoportja segítségével feldolgozni: I. Altalános rész: 1. Könyvtárak és bibliográfiák (Bp. 2000); 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések (Bp. 2003); 3. Megyei levéltárak és forrásközlések (Bp. 2008); 4. Városi, mezővárosi, községi levéltárak és forrásközlések; 5. Családi levéltárak és forrásközlések; 6. Egyházi levéltárak és forrásközlések; 7. Külföldi levéltárak és forrásközlések magyar vonatkozásai; 8. Altalános irodalom II. Időrendi rész (ideiglenes címek): 1. A Duna-medence múltja. Őstörténet, honfoglalás; 2. Államalapítás. Árpádkor, 997-1301; 3. A XIV század. Anjouk, 1301-1440; 4. A XV század. Hunyadiak, 1441-1490; 5. Jagellók. Mohács, 1490-1526; 6. A XVI. század, 1526-1606; 7. A XVII. század, 1606-1686; 8. Visszafoglaló háborúk. Rákóczi-szabadságharc, 1686-1711; 9. A XVIII. század. Újjáépülés, 1711-1765; 10. A XVIII. század. Felvilágosult abszolutizmus és rendiség, 1765-1790; 11. Rendi nacionalizmus, 1790-1830; 12. Reformkor, 1830-1848 S noha Kosáry akadémikus legújabb bibliográfiai vállalkozása harmadik kötetének megjelenését már nem (csupán nyomdai előkészületeit) élhette meg, az általa irányított műhelymunka legfrissebb eredményét fizikai szempontból is jó érzés kézbe venni. Az Osiris Kiadó és a Magyar Országos Levéltár közös kiadványaként közzétett bibliográfia ugyanis — a harmadik változat előző két kötetéhez hasonlóan — igényes és szép kivitelű, ráadásul keménytáblás munka, jó minőségű papíron és gondos szerkesztéssel (benne nyomdahiba alig található), végén pedig a nélkülözhetetlen hely- és névmutatóval, amely önmagában is 84 oldalra rúg. Mindennél fontosabb azonban, hogy készítői célkitűzéseinek megfelelően a kötetet nagy haszon mind a hivatásos kutatók, mind a magyar történelem iránt bármilyen szinte érdeklődők számára kézbe venni. Az alábbiakban ennek okait szeretném — a munka tartalmi ismertetésének keretén belül — néhány szempontból körüljárni. A megyei bibliográfiai kötet két fő részre oszlik. Az első kisebb, az Altalános területi közlevéltárak Magyarországon címet viselő fejezet — mintegy 100 oldalon — az egykori állami, majd 1968-tól megszervezett megyei, végül az 1995. évi LXVI. törvény értelmében a Magyar Köztársa-