Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Források Esze Tamás kuruc brigadéros életéhez és Tarpa Rákóczi-kori történetéhez. Első kötet: 1694-1706 (Ism.: Glück László) V/1298

vashatunk a falutörvényekről, az uradalmi utasításokról és a mezőgazdasági kézikönyvekről. Ezt követően 18 tanulmány mutatja be az osztrák és a cseh uradalom-történetírás legfontosabb forrásait: a vagyonbecsléseket, az uradalmi protokollumokat, a bírósági jegyzőkönyveket, a hagyatéki leltárakat, a házassági szerződéseket, a végrendeleteket, a falusi bíróságok jegyzőkönyveit, az urbáriumokat és a telekkönyveket, a tizedjegyzékeket, a bíráskodás különböző forrástípusait, a kérvényeket és az 1680. évi csehországi parasztfelkelés forrásait. A várostörténet emlékei közül pedig megismerhetjük a tanácsi jegyzőkönyveket, a számadáskönyveket, az adójegyzékeket és a bécsi céhek dokumentumait. Az intézményeket tárgyaló fejezet utolsó egysége az egyházakat, felekezeteket, illetve az egyetemeket ismertető blokk. Az osztrák felekezet-kutatás általános forrásadottságairól szóló írás után ismét konkrét anyagokról szerezhetünk közelebbi ismereteket. Az első írás a passaui egyházmegye bécsi officiolátusának jegyzőkönyveit mutatja be, ezután következnek a jezsuita évkönyvek és háztörténetek, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a kolostori levéltárak, a demográfiai források (elsősorban az anyakönyvek és a lélekösszeírások), végül a bécsi plébániákra vonatkozó konzisztóriumi iratok. Az intézményi fejezet záró tanulmánya az egyetemtörténet két legfontosabb forráscsoportjával, az anyakönyvekkel és az egyetemi aktákkal foglalkozik. A második főfejezet négy nagyobb csoportba gyűjtötte a különböző műfajokat elemző írásokat: az önvallomások, a levelek, a röplapok és újságok, illetve a történetírás műfajai kerülnek bemutatásra. Az első alfejezet főszereplői a naplók, összesen három írás foglalkozik általában vagy egy-egy jelesebb személyiség (Ernst Adalbert von Harrach vagy Karl von Zinzendorf) kapcsán ezzel a dokumentummal. Egy-egy írás erejéig szóba kerülnek még az útleírások, a családi feljegyzőkönyvek és a napi feljegyzések. A missilis-kutatást bemutató öt írásban szó esik a kora újkori levél formai és műfaji sajátosságairól általában, I. Ferdinánd és I. Lipót családi- és magánlevelezéséről, a tudóslevelezésekről, illetve itt nyert elhelyezést a kora újkori követjelentéseket általánosságban tárgyaló tanulmány. A harmadik egységben egy dolgozat általában foglalkozik a kora újkori röplap- és újságirodalommal, egy írás pedig a Fuggerzeitungok bemutatására vállalkozik. A történetírás műfajai ugyancsak erősen szelektíven kerültek bele a kötetbe: az udvari és a rendi történetírást összehasonlító dolgozat után a latin nyelvű verses Habsburg-panegyricusokról, a halotti beszédekről és a városi krónikákról olvashatunk egy-egy írást. A legszűkebbre szabott az anyagi kultúráról szóló főfejezet lett, ami érthető is, hiszen a kötetet történészek és levéltárosok írták, akik általában ritkábban fordulnak a speciális képzettséget igénylő művészeti vagy régészeti források felé. Az itt olvasható dolgozatok megismertetnek az építészeti emlékek forrásként való felhasználásának lehetőségeivel, az allegóriák és emblémák vizsgálatának speciális problémáival, továbbá a kora újkori portrék, a történeti ábrázolások (csataképek, udvari eseményeket bemutató festmények) és a tájképek forrásértékével. A blokk két utolsó írása a térképek és a különféle feliratok (elsősorban persze a sírfeliratok) történészi felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik. Ez a nagyon szűkre szabott áttekintés is meggyőzhet bárkit: a jelen ismertetés tárgyául szolgáló kötet, minden hiányossága és esetlegessége ellenére az elkövetkező évtizedekben nélkülözhetetlen kiindulópont lesz a Habsburg Monarchia kutatói számára. Éppen a történettudományi megközelítés és a tárgyalt források sokfélesége miatt nemcsak a Bécsbe induló kollégák forgathatják nagy haszonnal, hanem mindenki, aki a kora újkori magyar történelemmel forrásszinten kíván foglalkozni. Molnár Antal FORRÁSOK ESZE TAMÁS KURUC BRIGADÉROS ÉLETÉHEZ ÉS TARPA RÁKÓCZI-KORI TÖRTÉNETÉHEZ Első kötet: 1694-1706 (Folia Rákócziana 10/1.) Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Mészáros Kálmán. Vay Ádám Múzeum Baráti Köre, Vaja, 2008. 179 o. „A hamis történelmi tudat erősítése, egy elavult társadalmi és politikai rend eszményítése, illetve a méltatlan deheroizálás és az adott kor realitásait figyelmen kívül hagyó egyoldalú bírálatok szélsőségei helyett a történész feladata egyedül a múlt tényszerű feltárása és helyes értékelése" - írja az e helyütt ismertetett forráskiadvány sajtó alá rendezője egy másik munkájában. Talán