Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267
korlatilag már nem folyt bele, de privilégiumai távolról sem váltak még formálissá. így többek között még mindig rendelkezett a ius gladii et aggratiandiwal, vagyis pallos- és kegyelmezési joga volt, kezében volt a tisztek előléptetésének joga egészen a kapitányi rendfokozatig, de a törzstisztek kinevezésére is javaslatot tehetett a császári-királyi Udvari Haditanácsnak.32 Az ezredet ekkor ténylegesen már az ezredparancsnokká kinevezett ezredes, másként vezénylő ezredes vagy németből átvett szóval óbester vezette. Az ő alapvető kötelessége volt az ezred harci szellemének, fegyelmének és megfelelő harcértékének biztosítása.3 3 O irányította az ezred minden szolgálati teendőit, és ezért, valamint a kiképzés és gazdálkodás tekintetében is teljes felelősséggel tartozott.3 4 Az ezredes adta a parancsokat az alegységek számára, valamint ő nevezte ki a tiszteket a különleges szolgálati teendők ellátására. Fenyítő hatalommal bírt továbbá, és az idők folyamán az ezredtulajdonos is sokat átengedett számára saját jogai közül.3 5 Személyisége az ezred kiképzése és vezetése szempontjából rendkívül meghatározó volt. Ez kiderül a 2. számú József főherceg-huszárezred strázsamesterének, Vántsits Jánosnak ránk maradt naplójából is: „Még azt is megjegyzem, hogy mind azon idők alatt, melyekben szolgáltam: valahány Obersterem volt, annyiféleképpen kellett nékünk a szolgálatot tanulni és lovagolni, exercírozni, noha mindenkor csak egy volt a Regulamentünk,3 6 így lehet azt is látni, hogy valahány pap vagyon, annyiféleképpen magyarázza az írást..."3 7 Az ezredparancsnok távolléte esetén az alezredes vezette az ezredet, de kizárólag katonai tekintetben, a gazdálkodás vonatkozásában ugyanis lehetőség szerint az ezredparancsnok instrukciói szerint kellett eljárnia.3 8 Esetenként az ezredparancsnoki beosztás tartós üresedésekor huzamosabb ideig is ő irányította megbízott parancsnokként az ezredet.3 9 Rendszerint azonban gyakorlatilag csupán az ezred egyik osztályparancsnokaként működött. Az őrnagyok vagy a vizsgált időszak első felében még előforduló megnevezéssel a főstrázsamesterek az alezredeshez hasonlóan szintén egy-egy osztály élén álltak, irányították ennek kiképzését, és azt békében és háborúban, minden körülmények között megfelelő hozzáértéssel és biztonsággal kellett tudniuk vezetni. Alegységük harckészségéért az ezredparancsnoknak teljes felelősséggel tartoztak.4 0 Az előírt számban rendszeresített, együttesen törzstiszteknek nevezett ezredesek, alezredesek és őrnagyok mellett azonban gyakran került sor ún. lét-32 A magyar gyalogság. Szerk. Doromby József - Reé László. Bp. é.n. 72. 33 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. m/1. 86. 34 Berkó /.: A magyar huszárság i. m. 33. 35 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. m/1. 86. 36 Itt: szolgálati szabályzat. 3l Vántsits János strázsamester naplója, (a továbbiakban: Vántsits J.) Hadtörténelmi Levéltár, Budapest (a továbbiakban: HL) Personalia 172. 9v. 38 Wrede, A.\ Geschichte der Wehrmacht i. m. III/l. 87. 39 így például Leopold Wiedersperger von Wiedersperg alezredesi rangban volt a Horvát-Szlavón határőr-huszárezred parancsnoka 1798 és 1799 között. Wrede, A. : Geschichte der Wehrmacht i. m. V 340. 40 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. III/l. 87.
