Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis" Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz V/1209
zésére136 a város vezetését Bécsbe idézte, majd áprilisban letartóztattatta őket. Eljárása példaértékű.13 7 Az evangélikus lelkészeket még rosszabbal fenyegették meg, így azok elmenekültek a városból, a felekezet üldözése azonban folytatódott.13 8 Vas vármegye szót emelt értük, sőt Sopron és Vas vármegye együtt is nyújtott be kérvényt a város érdekében a főherceghez és a püspökhöz. Május 15-én azután megérkezett Sopronba a hatalom, két rendíthetetlen katolikus, Telegdy István és Isthvánffi Miklós képében. A püspök által előadottak között szerepelt a majd a kassai főtemplom 1604. évi elvétele kapcsán emlegetett okfejtés: Sopron szabad királyi városként Rudolf királynak alárendelt, így ő azt tehet vele, amit akar.13 9 A biztosok hamar távoztak, majd a főherceg a város elöljáróit — az evangélikus prédikátorok és tanítók teljes veresége14 0 mellett — kiengedte a bécsi fogságból. A másik protestáns főúrral, Nádasdyval a soproni polgárok feszült viszonyban voltak a városnak a győri püspökséghez tartozó tizedjövedelme miatt. Rudolf másodfokon a pécsi püspököt és Isthvánffit küldte az ügy elintézésére,14 1 ám a polgárok végül a pápához fellebbeztek, aki a bécsi püspököt bízta meg a vizsgálattal. Ernő 1586-ban négy biztost jelölt ki azzal a feladattal, hogy teremtsenek egyezséget, mielőtt a harmadik instancián a per lezárul. A biztosok egyike ismét Isthvánffi lett, fáradozásukat szeptember l-jén ideiglenes siker koronázta.14 2 Láttuk, 1585 nyarán Megyeri Imre magát Draskovics Györgyöt kapacitálta, vállalja el a soproni ispánságot és kapitányságot. Ezek Choron János 1584. november 14-én bekövetkezett halála143 óta üresedésben voltak, ám a királyi könyvek szerint 1585. január 25-én Rudolf király Isthvánffi Miklóst nevezte ki a vármegye ispánjává addig, amíg az az ugyanekkor elnyert 'Sopron város kapitánya' tisztet viseli.14 4 Egy 1587. április 30-án kelt prágai fogalmazvány mégis azt közli Ernővel, hogy Dersffy Ferenc, Isthvánffi és Draskovics János is kéri a soproni ispánságot és kapitányságot.145 Nagyot tévedni ugyan Prágában is tud-138 A püspök és a soproni evangélikusok viszonyára 1. A soproni evangélikus egyházközség története. (A reformáció négyszázados jubileumára) Gamauf Teofll soproni lelkész kézirati hagyatékának felhasználásával írta Payr Sándor. I. köt. Sopron 1917. 125-155. 13 ' 1603. március 26-án Lippai János meg nem nevezett magyar tanácsosokra hivatkozva javasolja, rá kell írni a kassaiakra, adják át a templomot. Ha nem teszik, ki kell hívni Bécsbe 7-8 szenátorukat és addig börtönben tartani, amíg át nem ajdák, „idem cum Soproniensibus quoque antea factum fuisse constat", így minden nagyobb zaj nélkül elvehető a templom. ÖStA HHStA UA Mise. Fasc. 433. Konv E. fol. 64-65. 138 Payr S.: A soproni evangélikus i. m. 156-158. 139 Uo. 161. 140 Két hónappal később elkeseredett evangélikusok megtámadtak egy papot a városban. Krini Máténak a majdnem agyonverés jelentős ismertséget eredményezett: a fejéből eltávolított csontszilánkot IX. Károly francia király özvegye kérte el tőle ereklyéül. Payr S.: A soproni evangélikusok i. m. 165. 141 Az ügy áttekintése Nádasdy szemszögéből: ÖStA FHKA HfU r. Nr. 48., Konv. 1585 Aug. fol. 12-16. 142 Az ügylethez szükséges consensust Rudolf 1587. augusztus 12-én adta meg, átírva benne a biztosok 1586. szeptember 2-án Ernőnek küldött jelentését is. MOL A 57, 4. kötet, 472-474., Nr. 504. 143 Az időponthoz: Payr S.\ A soproni evangélikus i.m. 164. 3. j. 144 MOL A 57, 4. k., 417. (az ispánság), 417-418. (a kapitányság) 145 ÖStA FHKA HfU r. Nr. 52. Konv. 1587 Okt. fol. 125.
