Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis" Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz V/1209

használata e korban rendkívüli, e kizárólagossága miatt az alábbiakban az 'Isthvánffi' alakot alkalmazom. Isthvánffi Miklós 1538 végén született, gyermekként került Várdai Pál esztergomi érsek udvarába, évekig tanult Itáliában, vitézi iskolája Szigetvár volt. Bő két évtizeden át, Oláh Miklós, Verancsics Antal, Draskovics György idején ténykedett a Magyar Udvari Kancellárián, közben családot alapított egy kétszeres özveggyel,7 olykor elüldögélt egy Apöllónnak szentelt pozsonyi hársfánál.8

Huszonhét éven át a nádor „helyén" ítélkezett, sokat élt Bécsben, tárgyalt Szokollu Musztafa pasával Budán, Miksa főherceg szabadon bocsátásáról a sziléziai-lengyel határon. Harcolt a tizenöt éves háborúban, Rudolf király legátusaként megfordult Erdélyben és szövetséget kötött Vitéz Mihállyal Havasalföldön, hadba szállt Bocskai István hajdúi ellen, alkudozott az oszmán küldöttekkel a Duna partján. Balásffi Tamás boszniai püspök szavaival: „pari tenore Palladem et Martern coluit."9 Vivebat in historiis 1860-ban lelkes csallóköziek szobrot akartak Isthvánffinak állítani. A szabadságharc katonája, a református Salamon Ferenc azt javasolta, legyen az emlékmű aereperennius: bízzák adományaikat az Akadémiára, az pedig gondoskodik arról, hogy elkészüljön a történetíró művének méltó fordítása. A többkötetes mű Isthvánffi arcképével1

0

jelennék meg, első lapjára pedig ráírnák: „Emlék Istvánffy Miklósnak, emelték a csallóköziek."1

1 A következő másfél évszázad reprezentatív történettudományi és művelődéstörténeti alkotásaiból Isthvánffi kimaradt.1

2

Megemlítendő kivétel Sinkovics István megállapítása: „az európai műveltséggel rendelkező értelmiségiek — mint például Istvánffy Miklós — az országegység helyreállítását a magyar ál-7 Felesége, bajnai Both Erzsébet (tl602) első félje Horváth Márk, a második Bakics Pál volt. 8 A váradi, majd egri püspök (1567-1572 ill. 1572-1586) Radéczi István Isthvánffi altal is megverselt humanista köréhez 1. Ritoókné Szalay A. Nympha i.m. 169-171., valamint Mikó Árpád: Ianua mortis. Nicasius Ellebodius (1535-1577) síremléke. Adalék a Radéczi-kör műpártolásához. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza - Herner János -Keserű Bálint. Szeged 1990. 419-429. 9 Isthvánffiról írott életrajzát Pray adta ki: Georgius Pray: Annales regum Hungáriáé.... Pars IV Vindobonae, typis Leopoldae Ioannis Kaliwoda. MDCCLXVII. 5-7. 10

Feltehetően a Martinus Rota által készített képről volt szó. Bemutatása: C. Wilhelmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei. Folia Archeologica 7. (1955) 156-163. 11

Országos Nagy Képes-naptár 1861-dik évre. Szerk. Girókuti P Ferencz. Pest [I860.] I. évf. 435-436. A szöveget Fábián Borbálának köszönöm. A történész Salamon Ferenc 1859-től az Akadémia levelező tagja volt. 12

A millenniumi tízkötetes az Illésházi-per ítéletlevelével kapcsolatos, 1609. évi pozsonyi nyilatkozata kapcsán említi, a „Hóman-Szekfű" is egyedül a per miatt, földéhségét bírálva. Nem foglalkozik vele a Domanovszkyék által összeállított ötkötetes művelődéstörténet, nem ismeri a bő fél évszázaddal később Kósa László által szerkesztett Magyar művelődéstörténet harmadik kiadása sem. Az ezredfordulóra készült Magyar kódex megfelelő kötete kétszer említi nevét: először a Radéczi körének tagjaként, másodjára a festészetnél (Rota révén). Újabban nagyobb figyelmet kap: Kulcsár Péter: Istvánffy Miklós. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. IV halételek-Jordán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp. 2005. 376-378.