Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
módon hivatalosan részt vett volna az egyetem életében, ahogyan például Padovában jegyzőkönyvezték jelenlétét András prépost doktori vizsgáján.2 9 Ugyanakkor cseppet sem volna szokatlan jelenség, ha Brodarics peregrinációja során nem csak egy egyetemet látogatott volna, miként az sem, ha egyik-másik egyetemre hivatalosan be sem iratkozik, csak hallgat ott némely híres előadókat. Az tehát, hogy nincs „hivatalos" nyoma bolognai tanulmányainak, önmagában még nem zárja ki, hogy Padova mellett ezt az egyetemet ne látogatta volna. Kortárs példánk is van a Padova és Bologna közötti átjárásra, mégpedig a későbbi erdélyi püspök, Várday Ferencé. Várday szintén padovai diák volt, ráadásul Brodariccsal egy időben, de korántsem kötődött kizárólag Padovához. Az Zichy-család iratai között megőrzött levelei tanúsága szerint 1503-1504 folyamán, kisebb velencei kitérővel, közel két évet töltött és tanult Bolognában.30 Brodaricsot ugyan, sajnos, egyik helyszínnel kapcsolatban sem említi, de Padovából biztosan ismerniük kellett egymást, hiszen 1501 őszén Brodarics is biztosan ott tartózkodott.3 1 Ahogyan Várdaynak sincs nyoma a bolognai matrikulákban, holott tudjuk, hogy közel két évet töltött ott, a bejegyzés hiánya Brodarics esetében sem zárja ki, hogy Várdayhoz hasonlóan ő sem csak Padovában képezte magát, hanem járt Bolognában is. Erre éppen elegendő indok lehetett, ha hallgatni akarta az ott tanító híres Filippo Beroaldo előadásait. A fentiek persze önmagukban meglehetősen kétes hitelű és nagyon is áttételes bizonyítékok volnának Brodarics bolognai tanulmányait illetően, ha éppen az említett Beroaldo egyik életrajza nem adna kezünkbe kézzelfoghatóbb adatokat. Beroaldo életéről röviddel halála után két életrajz is megjelent, mindkettő volt tanítványai tollából, és mindkettő Bolognában. Az első Iohannes Pinus Tolosanus Clarissimi et illustrissimi uiri Philippi Beroaldi Bononiensis vitája, amely még Beroaldo halálának esztendejében, 1505-ben megjelent, a másik Bartolomeo Bianchinié, melyet Beroaldo Suetonius-kiadása elé illesztettek 1506-ban. Szempontunkból a Pinus-féle életrajz érdemel különös figyelmet. Mestere kiválóságát érzékeltetendő Pinus azt mondja, Beroaldónak oly sok tanítványa volt, hogy ha mindet felsorolná, egész kötetet töltenének meg. Egy tanítvány név szerinti említését azonban — mondja — nem hagyhatja el: „sed neque tamen a me sine piaculo taceri poterit Stephanas Pannonius, cognomento Bro-29 Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Bp. 1941., ill. Franki Vilmos-. Hazai és külföldi iskoláztatás a XVI. században. Bp. 1873. 30 Várday egyik apjához írt levelét Lukcsics Pál adta ki (Lukcsics Pál: XVI. századi magyar irodalomtörténeti vonatkozású újabb levelek a zsélyi levéltárból. Irodalomtörténeti Közlemények 40. [1930] 222.), amely Padovából kelt 1501. április 10-én. A MOL Diplomatikai Gyűjteményében azonban több kiadatlan, padovai keltezésű levele is megtalálható 1500 márciusa és 1503 januárja közötti időszakból (1500. március 20., MOL DL 82163; 1501. április 10. ezt a levelet közölte Lukcsics; 1503. január 19., MOL DL 82195, és 1503. január 21., MOL DL 82196). 1503-1504 folyamán viszont leveleit már többnyire Bolognából keltezi (Bologna, 1503. július 23., MOL DL 82199; Velence, 1503. szeptember 3, MOL DL 82201; Bologna, 1504. április 20., MOL DL 82207). 31 Brodaricsnak római követsége idejéből, 1523-ból ismerjük két, Várdaynak címzett levelét (vö. Lukcsics P: Ujabb levelek a zsélyi levéltárból i. m. 222-225), de alig hihető, hogy ismeretségük nem jóval korábbi keletű. Mindketten tanultak Padovában, hazatérésüket követően pedig mindketten a királyi udvarban éltek: Brodarics Szathmári titkáraként a kancellárián dolgozott, Várday pedig királyi titkár lett.
