Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
nem hoztak eredményt abban a kérdésben, mikortól birtokolta az említett kanonokijavadalmat Brodarics, de mivel — mint láttuk — 1501 októberében már zágrábi kanonokként vett részt András prépost doktori vizsgáján, talán megkockáztatható, hogy akkor már huzamosabb ideje Padovában tartózkodhatott. Úgy vélem, okkal feltételezhető, hogy Brodaricsnak a helyi szinten befolyásos nagybácsi járta ki még Tuz Osvát életében a külföldi tanulmányok költségét fedezni hivatott kanonoki stallumot, ilyen módon tehát ő, illetve közvetve a zágrábi püspök állhat első helyen Brodarics mecénásai között.1 8 Talán az sem kizárható, hogy a Tuz Osvát helyére érkező, szegedi születésű Baratin Lukács zágrábi püspök is támogatta anyagilag Brodaricsot. Mindenesetre valamiféle pénzmozgásnak lennie kellett közöttük, ha 1505-ben Brodarics abban a kínos helyzetben találta magát, hogy Lukács püspök sikkasztással vádolta. Persze lehet, hogy nem is Brodarics volt az eredeti célpont. Mint már említettem, Tuz Osvát végrendeletének végrehajtóiként Jalsyth Jánost, Brodarics nagybátyját és Ivanics Andrást jelölte meg. Az egyébként is nehéz természetű Lukács püspök azonban alighanem összekülönbözött elődje végakaratának executoraival, és ahogy az András esztergomi prépost 1540-ben kelt leveléből kiviláglik, nemcsak az összeg egy részét csikarta ki Jalsythtól és Ivanicstól, de Jalsythot hosszabb időre tömlöcbe is vetette, mivel a két kanonok 7000 — Tuz Osvát által tornyok építésére szánt — aranyat Bakócz Tamás érseknek adott át.1 9 Nagybátyja bebörtönzése aligha tette felhőtlenné Brodarics és Lukács püspök viszonyát. Elképzelhető, hogy a csalódott főpap a kegyvesztetté vált őrkanonok unokaöccsén akarta behajtani a veszteség egy részét, ezért vádolta 300 arany elsikkasztásával az Itáliában tanuló ifjú humanistát.2 0 Az események további alakulásáról sajnos alig van bármi adatunk. Brodarics 1505. évi Kasu Alberthez, Lukács püspök kedvelt hívéhez írt segélykérő levele valószínűleg nem érte el a kívánt hatást, mert Brodarics 1506-ban a királyhoz fellebbezett.2 1 Vél-18 A zágrábi mecénások mellett foglal állást Gerézdi Rábán és az ő nyomán Boda Miklós is. Vö. Gerézdi Rábán: Aldus Manutius magyar barátai. Magyar Könyvszemle 69. (1945) 66.; Boda Miklós: A „sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei. Baranyai Helytörténetírás 17-18.(1985-1986) 483. 19 „Illos XII millia Lucám episcopum a Joanne Jalsyth custode, avunculo reverendissimi domini Broderici, et Andrea doctore de Iwanych archidiacono cathedrali, executoribus Oswaldi episcopi extorsisse, quorum V milia in pretium castelli Zwybowcz, capitulo Chasmensi, per eum empti egregio Balthasari Batthyany seniori tradiderat, alios vero VII milia in testudine sive boltha templi interne consumanda expenderat; alia item VII milia pro turribus elevandis legata, per reverendissimum dominum Thomam cardinalem ab eisdem executoribus clanculum, Luca iam ecclesiae praeside, adempta fuisse, propter quod custodem Lucas epsicopus diutius in Gemlecz in carceribus vinctum tenuerat." Tkalcic, I.: Monumenta Historica i. m. 7-8. 20 Boda Miklós vetette fel, hogy Lukács püspök talán azért orrolt meg Brodaricsra, mert az mecénást változtatott. Nem mondja ugyan, kire gondol, de feltehetőleg ő is Szathmárit sejti az új mecénás mögött. Vö. Boda M.: A „sevillai kódexek" i. m. 483-484. - Sokkal valószínűbb azonban, hogy a püspök és Jalsyth viszálya okozott törést Brodarics és püspöke kapcsolatában is, nem is beszélve arról, hogy — mint fentebb láttuk — Brodarics 1505-ben, amikor a sikkasztás vádjával szembesült, még valószínűleg nem is ismerte az akkor váradi püspökként fungáló Szathmárit. 21 „Stephanum quoque Broderich canonicum Zagrabiensem persecutus est [ti. Lukács püspök]. Quo ad regem appellante, ut audiri possit, auditoque in gratiis eius summis fuerat." Kercselich, A.\ Historiarum Cathedralis i. m. 205.
