Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
hetőleg ekkor került közvetlen kapcsolatba Bakócz Tamás érsek-főkancellárral, aki — a korábban már hivatkozott címerbővítő oklevél tanúsága szerint — szolgálatába fogadta a jól képzett fiatalembert.2 2 Nem tudni, milyen kapcsolat volt korábban Brodarics nagybátyja és Bakócz között, vagy hogy mi indította arra Jalsyth Jánost, hogy Tuz Osvát végrendeletét kijátszva Bakócz kezére jutasson 7000 aranyat; mindenesetre szép gesztus volt az érsektől, hogy alkalmazta a miatta börtönbe vetett Jalsyth őrkanonok unokaöccsét. Brodarics azután nem sokáig állt Bakócz szolgálatában, hanem — megint csak a címereslevél tanúsága szerint — hamarosan átkerült a titkos kancellári posztot betöltő Szathmári György udvarába.2 3 Nézetem szerint ez a körülmény, ti. hogy Brodarics csak később került Szathmári szolgálatába, alapvetően befolyásolja a mecénás személyének kérdését. Már az eddig elmondottak alapján is joggal tekinthettük kétségesnek, hogy a pécsi püspökké csak 1505 végén kinevezett Szathmári kezdettől fogva pénzelte volna Brodarics itáliai tanulmányait. Sokkal valószínűbb, hogy eredeti mecénásai zágrábiak voltak, saját nagybátyja, illetve a két zágrábi püspök, Tuz Osvát és Baratin Lukács. De Szathmári személye az itáliai tanulmányok későbbi éveire nézve sem tűnik valószínűnek, hiszen pécsi püspök csak 1505 végén lett, akkor pedig Brodarics a sikkasztási vád miatt már hazatért. Mivel pedig a kínos ügy kapcsán nem Szathmári karolta föl, hanem Bakócz, aki Brodarics nagybátyját biztosan ismerte, és Brodarics csak később került Szathmári szolgálatába, nincs okunk feltételezni, hogy Brodarics és Szathmári között az előbbi itáliai tanulmányai idején is lett volna kapcsolat.2 4 A sikkasztással vádolt és pártfogók nélkül maradt Brodarics talán ép-22 „[...] primum reverendissimi domini Thomae cardinalis Strigoniensis ac patriarchae Constantinopolitani etc. aulam es secutus [...]."Kujáni G.: Brodarics István levelezése i. m.343. 23 „[...] succedente deinde tempore in obsequia reverendissimi in Christo patris domini Georgii episcopi Quinqueecclesiensis [...] asciri voluisti." Uo. 24 A Brodarics és Szathmári közötti kapcsolat legendájához persze hozzájárulhatott Brodarics már idézett, 1512-ben Aldus Manutiushoz írott levele is, amelyben humanistánk úgy fogalmaz, hogy hazatérésekor mind ő, mind ura tett lépéseket Janus műveinek kinyomtatása érdekében. Mivel pedig 1512-ben Brodarics már valóban Szathmári szolgálatában állt, így a herus meus kifejezés akkor már minden bizonnyal ténylegesen a Janus-kiadás gondolatát felkaroló pécsi püspökre vonatkozott. Ebből könnyen adódhatott az a félreértés, hogy Szathmári már 1505-1506-ban is támogatta mind a Januskiadást, mind az azt Velencében szorgalmazó Brodaricsot, azaz már 1505 körül is ő volt Brodarics „ura". Már Gerézdi Rábán megállapította azonban, hogy Szathmári támogatása 1512-re igaz lehet, 1506-ban viszont még aligha, egyben Brodarics egyetemi éveinek mecénásaként ő is Jalsyth Jánost és Lukács püspököt nevezi meg. Vö. Gerézdi R.: Aldus Manutius i. m. 65-66. Hasonló, utólagos visszavetítés állhat Magyi Sebestyén dedikációjának hátterében. Magyi 1513. évi Janus-kiadása elé illesztett ajánlása Szathmári György mecénási tevékenységét dicsőíti, és példákkal támasztja alá, a példák közt pedig Brodarics is szerepel: „Visszatérek hozzád kegyelmes főpap, kit minden művelt ember egy szájjal, egy szívvel korunk Maecenasaként, Polliójaként és Proculeiusaként ünnepel, s nem érdemeden felül. Te vagy menhelyük, oltalmuk, díszük. Ki ne tudná, hogy a tudós pécsi püspök, mindenkor gyámolította, s most is egyre gyámolítja valamennyi tudóst? Tanúsítja ezt mindenekelőtt a velencei Balbi [..] Aztán Besztercei Lőrinc, nagyságod unokaöccse, fehérvári prépost, patrónusom, aki — Bologna tanúsítja — az ékesszólás és műveltség csúcsára jutott támogatásoddal. Meg Brodarics István, az apollói babér méltó viselője, [kiemelés K. E]" (Kapitánffy István fordítása. [Kiemelések tőlem. - KP] -Janus Pannonius - Magyarországi humanisták. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1982. 662-664.) Magyi azonban vélhetőleg szintén azért említi Brodaricsot Szathmári pártfogoltjai között, mert Brodarics 1513-ban már valóban az volt.
