Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
Jelen írásomban ezért előbb a Brodarics tanulmányaival kapcsolatos eddigi álláspontokat szeretném megvizsgálni, hogy azután megkíséreljek válaszolni az utóbbi kérdésre, a tanulmány második részében pedig Brodarics fiatalkorát és családi viszonyait szeretném alaposabban górcső alá venni. A fordított sorrend némileg talán különösnek hat, de a továbbiakban látni fogjuk, hogy a megfelelő következtetések levonásához ez a sorrend látszik követendőnek. Az Alma Mater: Padova vagy Bologna? Már Székely Samu megállapította 1888-ban megjelent tanulmányában, hogy Brodarics magas szintű műveltsége mindenképpen feltételezi, hogy itthoni iskoláztatását követően valamely külföldi egyetemnek is hallgatója volt. Mivel azonban Székelynek még semmilyen ezzel kapcsolatos konkrét adat nem volt a birtokában, kénytelen volt feltevéseket megkockáztatni. Brodarics kiváló lengyel kapcsolataiból, illetve hogy első jelentősebb követi megbízása Rómába szólt, arra következtetett, hogy fiatalabb korában vagy a Jagellók krakkói egyetemét látogatta, és itt alapozta meg kitűnő lengyel összeköttetéseit, vagy pedig Rómában tanult, és ezzel (is) magyarázható, hogy 1522-ben őt küldik követnek az Örök Városba.7 Székely Samu bizonytalansága nem indokolatlan. Tanulmányának keletkezése óta ugyan egyre több Brodarics-levél került elő, melyeket ő még nem ismerhetett, de ezekben a levelekben Brodarics mindössze három alkalommal tesz említést egyetemi tanulmányairól. Ezek az adatok viszont egyértelműen Itáliára vonatkoznak. Veress Endre kutatásai pedig megdönthetetlen bizonyítékkal szolgáltak arra is, hogy ez az itáliai egyetem nem Róma volt, ahogy Székely gondolta, hanem Padova.8 A padovai egyetem iratai között ugyanis található egy bejegyzés, miszerint 1501. október 5-én a pécsi illetőségű András zágrábi kanonok kánonjogi doktori vizsgájára került sor. A vizsgán tanűként jelen lévők között olvasható Brodarics István zágrábi kanonok neve.9 1501-ben tehát Brodarics már minden kétséget kizáróan padovai diák volt. A kérdés az, hogyan és mikor került oda, és mennyi időt töltött ott? 7 „Magasabb látóköre, classical műveltsége és valóban fonkelt szelleme elvitázhatatlan tanúságot tesznek a mellett, hogy külföldi egyetemet végzett. [...] bizton feltehetjük, hogy tanulmányai kibővítése végett megfordult a külföldön is, s minden valószínűség szerint a Jagellók alatt a magyarok részéről oly igen látogatott krakkói vagy pedig a nem kevésbé híres római egyetemet látogatta." Székely Samu: Brodarics István élete és működése. Történelmi Tár 10. (1888) 2-3. 8 Rómát illetően azonban nemcsak Székely, de maga Veress Endre is tévedett. Az Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai (Bp. 1941.) című könyvében Róma kapcsán megemlíti Brodarics nevét, mint aki 1522-től két évig tartózkodott és tanult Rómában. Holott Brodarics nem diákként, hanem a magyar király követeként tartózkodott közel két éven át Rómában, arra pedig nincs adat, hogy ezalatt valamiféle tanulmányokat is folytatott volna az Örök Városban. 9 1501. okt. 5. „Super aula prima episcopatus Paduani. Privatum examen in iure canonico et doctoratus domini Andreae Pannonii Quinqueecclesiensis, canonici ecclesiae Zagabriensis. Testes: Magnificus D. Paulus Banfy et D. Blasius Banfy nobiles viri. D. Franciscus Aladar custos et canonicus ecclesiae Albaeregalis. D. Franciscus Therek archidiaconus et canonicus ecclesiae Zagabriensis. D. Stephanus Brodaricz canonicus ecclesiae Zagrabriensis. D. Sigismundus Raskay archidiaconus et canonicus ecclesiae Strigoniensis. Omnes Paduani studentes." [Kiemelések tőlem. - KP] Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Bp. 1915. 23.
