Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
tartással lehet fiatalkornak tekinteni az adatszegénység miatt homályos időszakot. Felvetődhetne persze, hogy a gyér adatokra hivatkozva, néhány sorban intézzük el Brodarics életének 1470 és 1522 közé eső időszakát. Ez azzal is indokolható lenne, hogy országos jelentőségű ügyekben korábban nem nagyon vett-vehetett részt, hiszen arról valószínűleg tudnánk, életrajzának ezen hiányos lapjai tehát aligha jelentenek pótolhatatlan veszteséget a történet- vagy az irodalomtudomány számára. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Brodarics a középkor végi társadalom szülötte volt, ahol a család, a származás és az ebből következő társadalmi helyzet alapvetően határozta meg az egyén lehetőségeit. Tehát még ha kevés esélyünk van is egy-egy személy esetében családi viszonyai pontos felderítésére, fontos, hogy minden apró információt megpróbáljunk hasznosítani, és minél szélesebb forrásbázisra építve közelítsünk a származás kérdése felé. Nem kevésbé jelentős az iskoláztatás problematikája sem. A származás által bizonyos mértékig meghatározott lehetőségek, adott esetben korlátok meghaladásának vagy ledöntésének egyik lehetséges kiindulópontja a megfelelő mecénás által támogatott, magas szintű iskolai végzettség megszerzése volt. A 15-16. század fordulóján ez már általában a legmodernebb tudást biztosító, a humanista műveltség megszerzését ígérő itáliai egyetemeket jelenti. Egy Brodaricshoz hasonlóan viszonylag jelentéktelen köznemesi családból származó fiatalember esetében az egyik legfontosabb kiugrási lehetőséget ennek a humanista képzettségnek az elsajátítása jelentette, ezért bármily keveset is tudunk iskoláztatásának körülményeiről, afelől nem lehet kétségünk, hogy későbbi rangemelkedésében (előbb kancelláriai alkalmazott, majd római követ, utóbb szerémi püspök és kancellár, de élete hátralévő éveiben is végig első vonalbeli diplomata) komoly súllyal esett latba a külföldi egyetemen (egyetemeken?) szerzett, magas szintű humanista műveltsége. Ékes bizonysága ennek az 1517-ben II. Lajostól nyert címerbővítő oklevél, amelynek szövege egyértelműen kiemeli, hogy a Brodarics család őse által valamely hadi érdem miatt nyert családi címert — amely egy folyón sajkán átevező vitézt ábrázol — most Brodarics István szellemi teljesítményének és tudásának elismeréséül bővítik az Apolló madaraiként számon tartott hollóval, mely csőrében babérágat tart.4 Az oklevél szövege pedig afelől sem hagy kétséget, hol szerezte Brodarics kimagasló és elismerésre méltó műveltségét, ti. a következőképpen fogalmaz: „prima adhuc pueritia ad omnium artium altricem Italiam missisti",5 azaz vitán felül megállapítja, hogy az Alma Mater valamelyik itáliai egyetem volt. De melyik? Sőt, mivel az oklevél szövege az iskolák emlegetésénél többes számot használ,6 talán az sem lehetetlen, hogy Brodarics több egyetemet látogatott itáliai tartózkodása alatt. 4 A címerbővítő oklevél szövegének kiadása: Kujáni G.\ Brodarics István levelezése i. m. 342-344. Az oklevél címerleíró részét 1. még: Aldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke II. Címereslevelek. Bp. 1904. 28-29. 5 A missisti alak alighanem félreolvasás, a szövegösszefüggés alapján mindenképp passivot várnák: missus es vagy a humanista latinban nem ritka missus fuisti alakot. Am a lényeg egyértelmű: Brodaricsot fiatalon Itáliába küldték tanulni. 6 „ut te nobilissima orbis terrarum gymnasia ea adhuc aetate eius disciplinae insignibus et ornamentis dignum iudicarunt." Kujáni G.: Brodarics István levelezése i. m. 343.
