Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135

Rezes őrizetbe vételét is.90 A másikban a vágsellyei Szitái Barnabás tesz tiltást egy Steffan Peluch nevű személy vagyonára 228 forint értékben.9 1 Egy-egy til­tással szerepel még Kismarton, Lajtakáta, Járfalu, Szene, Vízkelet és Pöstyén. Utóbbi besorolása némi problémát okozott, hiszen kívül esik a Pozsony-Nagy­szombat távolság alapján felállított körön. Mégsem lehetett a következő kate­gória, a Pozsonytól jóval távolabb eső területek városaival egy körben említeni. A Magyar Királyság egyéb területei Ez a kategória igen nagy területet fog át, egymástól nagy távolságban lévő városokkal, de olyan kicsik az esetszámok, hogy nem volt célszerű további al­csoportok létrehozása. Az ide sorolt 36 tiltás 25 település vagy térség között oszlik meg. Számos esetben ugyanis nem konkrét településnév szerepel, hanem csak a térséget jelölik meg, ahonnan az illető származott (például Somogy). E távolabbi területek közül viszonylag jelentős Győr és Kassa részesedése (4-4 tiltás). Győrből két esetben egyházi személy szerepel, az egyik a győri püs­pök, aki 1563-ban a bizonytalan származású Hajdú Péterrel szemben tesz kész­pénzes tiltást öt forint miatt.9 2 Két esetben pedig egy udvari alkalmazásban álló tisztviselő lép fel Paul Kingenschmiddel szemben, az egyik tiltásában 200 forint adósság miatt.9 3 Sajnos a kassaiak tiltásai sem tartogatnak számunkra túl sok információt, mégis érdemes néhány momentumot kiemelni. A korszak egyik ismert pesti származású kassai kereskedője, Was Antal94 1560-ban annak, a már említett Wolf Hannak (1. az I. 1. 3. alfejezetet) a vagyonát tiltja, aki nürnbergi és váradi kereskedőkkel is kapcsolatban állt. Han személye jó példa arra, hogy a korabeli pozsonyi kereskedők több irányban tevékenykedtek, illetve hogy a nyugati, va­lamint a Magyar Királyság keleti területeiről érkező kereskedők között egyfajta összekötő szerepet tölthettek be. Ugyanebben az évben Was még egy ügyben szerepel: Hans Lausser pozsonyi nagykereskedővel (1543-1545 városi kama­rás; 1542-ben 7640 forint vámértékben visz ki állatot nyugatra)95 szemben egy korábbi adóslevélre hivatkozva tesz tiltást,9 6 sajnos egyik esetben sem ismert az összeg. 90 AMB VB a i 1 fol. 66r. 91 AMB VB a i 1 fol. 66v. 92 AMB VB a i 1 fol. 146v. 93 AMB VB a i 1 fol. 158r. 94 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 193.; Gecsényi Lajos: Kelet-ma­gyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. A Hajdú-Bihar Megyei Le­véltár Évkönyve 13. (1991). 28-29.; Bessenyei J: Menekültek... i. m. 34-36., 38-39., 57. Was számos alkalommal hadseregszállítóként és a kamara hitelezőjeként szerepel a forrásokban. Németh I.: Kas­sa i. m. 2006. 404., 408. 95 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 194. Fennmaradt sírkövére 1. Mikó Árpád - Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 51. (2002: 1-2. sz.) 122-123. 96 AMB VB a i 1 fol. 140v. Korábbról is van tudomásunk a kamarás tartozásairól, az ugyancsak pozsonyi polgár, Hans Grueber (1539-1540-ben szintén kamarás) végrendelete szerint Lausser neki is tartozott 300 magyar forinttal.

Next

/
Thumbnails
Contents