Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
kamarai alkalmazott özvegyét vette el az 1550-1560-as évek fordulóján. A hozomány jelzi a házasuló felek magas társadalmi státuszát: az asszony egy a Szent Mihály téren lévő házat hozott a házasságba, a ház értékét 2000 font körülire taksálták.6 7 Michel Jäger bécsi polgár és kamarai tanácsos alacsony összeg miatt jelent be tiltást.68 Végül említhető még Dr. Johann Baptista Pacheleb, a bécsi egyetem rektora, aki egy 100 forint körüli adósság miatt tesz egy alkalommal tiltást Pozsonyban.69 Az adósok között már jóval alacsonyabb az értelmiség részesedése. Összesen 49 tiltást jelentettek be ilyen személlyel szemben. A legnagyobb csoport itt is & deákoké (17). Előfordul még harmincados (10), kamarai tisztviselő (6), iskolamester (5), városi mérő (4), postamester (3), orvos (2) és királyi építési írnok (1). A városi vezető réteghez kapcsolódó tisztviselők közül egyetlen esetben szerepel ispotálymester. A tiltó személyek között a második legnagyobb csoport a kézművesség és a szolgáltatás területéről kerül ki (20,3%). Összesen 49 szakma képviselői szerepelnek a forrásban, legnagyobb arányban a fa- és fémipar kézművesei. A legnagyobb csoport a kovácsoké 34 tiltással. Hat alkalommal fegyverkovács, egy tiltásban pedig rézkovács szerepel. A követelt összegek fényében vizsgálva már jóval kisebb jelentőséget tulajdoníthatunk a kovácsoknak. Huszonhárom esetben ismert az összeg, amely 11 alkalommal a tíz forintot sem éri el, további hat esetben 10-35 forint között mozog, három kovács 100-150 forint közötti összeget követel, és a legnagyobb egy 480 forintos tartozás. A fegyverkovácsoknál 5-57 forint közötti követelések merülnek fel. A vizsgált kézműves-alkategóriában a második legnagyobb a pintérek csoportja (11 bejegyzéssel), valamint ötvösök és lakatosok szerepelnek még nagyobb számban (5-5). A pintéreknél kilenc esetben ismerjük a követelt összeget: 0,7-34 forint közöttiek. Némileg meglepő, hogy a kézművesek felső rétegéhez tartozó ötvösöknél is hasonló értékű követelésekkel találkozunk: a legmagasabb összeg is csak 62,5 forintra rúg. Számszerűleg a második alkategória a textil- és bőripar 43 bejegyzéssel. Itt már kiegyensúlyozottabb az eloszlás az egyes szakmák között: A leggyakoribbak: tímár (10), szabó (8), varga (7), valamint a szűcs (4) és a posztónyíró (4). A tímárok tiltásaira is a kis összegek (1-15 forint) jellemzőek, egyszer találkozunk egy 112 forintos követeléssel. A 7-8 tiltással jelentkező szakmáknál hasonló összegek (általában 1-40 forint) jelennek meg. Az élelmiszeripar területéről (36) leginkább pékeket (18) és mészárosokat (12) találunk. Előbbieknél 3-50 forint közötti összegek jellemzőek, egy tiltás vonatkozik 500 forintra. A mészárosoknál hasonló összegeket regisztrálhatunk, egy-egy alkalommal találunk 100 és 180 forintos követelést. Az építőipar területéről (25) jelentősebb 67 Harrer, P: Wien i. ra. VI/2. 1957. 392. 68 AMB VB a i 1 fol. 106v. Kamarai tisztségéhez: Harrer, P: Wien i. m. IV/1. 1954. 155. 69 Pacheleb pályája elején — 1545-1547 között — kamarai prokurátorként tűnik fel (ÖStA FHKA HKA HP W. Nr. 194. fol. 53v., uo. W Nr. 195. fol. 130v., uo. W. Nr. 197. fol. 2r). A század elején a Magyarországról Ausztriába (vissza)települt, tekintélyes Edlasperg családba házasodott be. Harrer, P: Wien i. m. IV/1. 1954. 30. és Gecsényi Lajos: Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében. Történelmi Szemle 35. (1993: 3-4. sz.) 286.
