Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135

csos, a negyvenes években még legalább három alkalommal tagja a grémium­nak, 1550-ben pedig polgármester, majd 1552-től három éven át bíró, 1568-ig a bírói és az esküdt tanácsosi cím váltakozik pályáján. Hét alkalommal szerepel bíróként, és összességében legalább 16 évben tagja a belső tanácsnak. Az általa kialakított kapcsolatrendszer minőségét mutatja, hogy adósai között szerepel többek között a vagyonos dél-német származású kereskedő Ulrich Ehinger és a pozsonyi vagyoni és politikai elit egyik tekintélyes tagja, Georg Zimerman es­küdt tanácsos. Két polgármester szerepel tiltó személyként. Kétszer lép fel kö­veteléssel az egyik legtekintélyesebb pozsonyi család tagja, Michel Klee. A hú­szas évek elején kamarás, az évtized közepén már esküdt tanácsos. Pályája 1530-tól vesz nagy lendületet, ekkor választják először polgármesterré, utána öt éven át bíró, majd három éven át esküdt polgár. A negyvenes években két al­kalommal polgármester, egy évben pedig bíró, 1544 és 1558 között pedig még legalább 12 évben esküdt tanácsos. Csak egy esetben ismert a bejegyeztetett adósság összege: 148 forint. A másik polgármester, Wolfgang Kögl öt éven át volt esküdt tanácsos, ebből egy évben polgármester. Végül tizenegy tiltás szár­mazik három városkapitánytól, többségében 50 forint körüli összegekkel, egy­egy esetben találunk 80 és 140 forintos adósságot. Ezt a személyt mindig az esküdtek között említik, így ezzel a tisztséggel a korszakban tulajdonképpen tizenháromra emelkedik a belső tanács tagjainak a száma. A politikai elit köréből a belső tanács tagjait találjuk legnagyobb számban a tiltó személyek között: a korábban már említett Michel Klee (12 tiltás), Mert Zirkendorfer (8), Sigmund Luttenberger (6) és Cristof Pfintzinger (2). A ki­emelkedő vagyonú Zirkendorfer tíz éven át volt a grémium tagja, Luttenberger pedig 1554-1567 között nyolc évben volt esküdt tanácsos. Pfintzinger esküdt tanácsosi tisztsége mellett városkapitányi, illetve külső tanácsosi minőségben is megjelenik. Az összegek igen nagy szórást mutatnak: hét esetben 10 forint alattiak, öt-öt tiltásnál 10-50, illetve 50-100 forint közöttiek, végül találko­zunk 517, 658 és 700 forintos követeléssel is. Az említett pozsonyiakon kívül két ügyben szerepel még a bécsi belső tanács egyik tagja, Michel Ottrer. Tud­juk, hogy jelentős vagyont halmozott fel: két háza és egy boltja volt Bécsben a Tuchlaubenen, emellett első feleségén keresztül a Kohlmarkton található A fe­kete sashoz nevű házban szerzett tulajdonjogot, illetve második feleségének kö­szönhetően rövid ideig egy a Rotenturmstrassén lévő háznak is résztulajdonosa lett.57 A bécsi külső tanács tagjai közül Leopold Carl fordul elő.58 A korszakra általánosan jellemző, hogy a városi bürokrácia kiszélesedésé­vel és a központi igazgatás differenciálódásával egyre több olyan tisztséget kel­lett ellátni, amelyhez már magas fokú képzettségre volt szükség. A nagy való­színűséggel szellemi foglalkozásból élő személyekhez 93 tiltás köthető. Egyik legnagyobb csoportjuknál (19) nem tudjuk pontosítani a foglalkozás jellegét. Az ilyen esetekben ugyanis csak a deák, magister, schueler megnevezések utalnak a valószínűsíthető szellemi foglalkozásra. Egyet kell értenünk Ember Győző 57 Harrer, P.: Wien i. m. 1/2. 1951. 338-340.; Uő: Wien i. m. VII. 1957. 23.; Uő: Wien i. m. 1/3. 1952. 667. 58 Harrer, P: Wien i. m. 1/3. 1952. 565.

Next

/
Thumbnails
Contents