Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
csos, a negyvenes években még legalább három alkalommal tagja a grémiumnak, 1550-ben pedig polgármester, majd 1552-től három éven át bíró, 1568-ig a bírói és az esküdt tanácsosi cím váltakozik pályáján. Hét alkalommal szerepel bíróként, és összességében legalább 16 évben tagja a belső tanácsnak. Az általa kialakított kapcsolatrendszer minőségét mutatja, hogy adósai között szerepel többek között a vagyonos dél-német származású kereskedő Ulrich Ehinger és a pozsonyi vagyoni és politikai elit egyik tekintélyes tagja, Georg Zimerman esküdt tanácsos. Két polgármester szerepel tiltó személyként. Kétszer lép fel követeléssel az egyik legtekintélyesebb pozsonyi család tagja, Michel Klee. A húszas évek elején kamarás, az évtized közepén már esküdt tanácsos. Pályája 1530-tól vesz nagy lendületet, ekkor választják először polgármesterré, utána öt éven át bíró, majd három éven át esküdt polgár. A negyvenes években két alkalommal polgármester, egy évben pedig bíró, 1544 és 1558 között pedig még legalább 12 évben esküdt tanácsos. Csak egy esetben ismert a bejegyeztetett adósság összege: 148 forint. A másik polgármester, Wolfgang Kögl öt éven át volt esküdt tanácsos, ebből egy évben polgármester. Végül tizenegy tiltás származik három városkapitánytól, többségében 50 forint körüli összegekkel, egyegy esetben találunk 80 és 140 forintos adósságot. Ezt a személyt mindig az esküdtek között említik, így ezzel a tisztséggel a korszakban tulajdonképpen tizenháromra emelkedik a belső tanács tagjainak a száma. A politikai elit köréből a belső tanács tagjait találjuk legnagyobb számban a tiltó személyek között: a korábban már említett Michel Klee (12 tiltás), Mert Zirkendorfer (8), Sigmund Luttenberger (6) és Cristof Pfintzinger (2). A kiemelkedő vagyonú Zirkendorfer tíz éven át volt a grémium tagja, Luttenberger pedig 1554-1567 között nyolc évben volt esküdt tanácsos. Pfintzinger esküdt tanácsosi tisztsége mellett városkapitányi, illetve külső tanácsosi minőségben is megjelenik. Az összegek igen nagy szórást mutatnak: hét esetben 10 forint alattiak, öt-öt tiltásnál 10-50, illetve 50-100 forint közöttiek, végül találkozunk 517, 658 és 700 forintos követeléssel is. Az említett pozsonyiakon kívül két ügyben szerepel még a bécsi belső tanács egyik tagja, Michel Ottrer. Tudjuk, hogy jelentős vagyont halmozott fel: két háza és egy boltja volt Bécsben a Tuchlaubenen, emellett első feleségén keresztül a Kohlmarkton található A fekete sashoz nevű házban szerzett tulajdonjogot, illetve második feleségének köszönhetően rövid ideig egy a Rotenturmstrassén lévő háznak is résztulajdonosa lett.57 A bécsi külső tanács tagjai közül Leopold Carl fordul elő.58 A korszakra általánosan jellemző, hogy a városi bürokrácia kiszélesedésével és a központi igazgatás differenciálódásával egyre több olyan tisztséget kellett ellátni, amelyhez már magas fokú képzettségre volt szükség. A nagy valószínűséggel szellemi foglalkozásból élő személyekhez 93 tiltás köthető. Egyik legnagyobb csoportjuknál (19) nem tudjuk pontosítani a foglalkozás jellegét. Az ilyen esetekben ugyanis csak a deák, magister, schueler megnevezések utalnak a valószínűsíthető szellemi foglalkozásra. Egyet kell értenünk Ember Győző 57 Harrer, P.: Wien i. m. 1/2. 1951. 338-340.; Uő: Wien i. m. VII. 1957. 23.; Uő: Wien i. m. 1/3. 1952. 667. 58 Harrer, P: Wien i. m. 1/3. 1952. 565.
