Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135

lőtt) a fuder és a dreiling. Terményeknél, élelmiszereknél nyilván tekintettel kellett lenni arra, hogy ezek egy idő után megromlanak, így a rendezés elhúzó­dásával értelmét veszthette a tiltás. A személyes ingóságok csoportjai sajnos még olyan korlátozott elemzésre sem adnak lehetőséget, mint a bor. Az adósság összege és a tiltás tárgyát képező ingóság értéke —hasonlóan a korábbi célcsoportokhoz — az esetek többségé­ben itt sem feleltethető meg egymásnak. Csak olyan bejegyzéseknél hajthatunk végre ilyen jellegű azonosítást, ahol a tartozás összege mellett külön részletez­ve kitérnek az adóssággal megterhelt ingóságok értékére.3 0 I. 1. 3. A tiltás körülményei Számos olyan adalék-információt olvashatunk a vizsgált anyagban, ame­lyek a tiltás „körülményeire" utalnak. Bár összességében a tiltásoknak csak mintegy ötödénél (278 bejegyzés) találunk ilyen jellegű információt, az elemzés­nél ezek az adatok sem kerülhetik el figyelmünket, mivel ezek a tényezők is fontos kiegészítő szereppel bírnak. Az említett információs halmaz nagyobb csoportjairól az alábbi táblázat tájékoztat: 1/2. sz. táblázat A tiltás körülményei Információ-csoportok N % Kereskedelmi ügylet 16 5,8 Kölcsönügylet 41 14,8 Adás-vétel 31 11,2 Munka/termék/szolg. fizetetlenül /megrendelés nem teljesítése 29 10,4 Utalás jogszokásra 12 4,3 írásos tanúsítványok, hivatkozás korábbi végzésre 43 15,5 Utalás családi ügyre 23 8,3 Tiltás-megújítás 67 24,1 Egyéb 13 4,7 Bizonytalan 3 1 Összesen 278 -100 Az első három csoportban (88 tiltás - 31,8%) valamilyen korábbi pénz­és/vagy ingatlanforgalomra hivatkoznak. Az első alcsoportban konkrét keres­kedelmi ügyletet jelölnek meg a tiltás előzményeként. Az ide sorolt tizenhat esetből kilencszer kapunk hírt harmincad-tartozásról, ilyenkor legtöbbször harmincados a tiltó személy. Ugyancsak a harmincadhoz köthető két speciális 30 Egy 1563. évi tiltásban Chaim zsidó kereskedő egy özvegyasszony ezüstneműjét tiltja 47 fo­rintra. A lejegyeztetés előtt lemérték az értéktárgyak súlyát, majd két ötvössel felbecsültették azok értékét. Eszerint egy aranyozott kupa, egy egyszerűbb ezüst kupa, valamint egy ezüst öv együttesen 47 magyar forintot és 47,5 dénárt értek. Az asszony átadta az ingóságokat Chaimnak, aki ezután a különbözetet visszajuttatta neki. AMB VB a i 1 fol. 147v-148r.

Next

/
Thumbnails
Contents