Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135

Kategóriák Tiltások Tiltások Kategóriák N % Konkrét „célcsoportok" N % Állatbőr (ökör, bárány) 2 0,1 Bor, termény, állat, élelmiszer, munkaeszköz 39 2,8 Bor • 20 1,4 Szőlőtermés /— és bor 2 0,1 Must 2 0,1 Gabona 1 0,1 Ló, kocsi, lószerszám 8 0,5 Hal 1 0,1 Olaj 1 0,1 Munkaeszköz általában 2 0,1 Halász munkaeszköz 2 0,1 Személyes jellegű ingóságok 55 3,9 Ingóság általában 22 1,6 Ezüstnemű 7 0,5 Arany- és ezüst ékszer 6 0,4 Ezüst nyaklánc 3 0,2 Ruha 9 0,6 Edény 2 0,1 Fegyver 2 0,1 Kések 1 0.1 Takaró(/szőnyeg) 1 0,1 Láda (értéktárgyak) 1 0,1 Kérdéses 1 0,1 Bizonytalan, nem tudjuk 18 1,3 Bizonytalan 18 1,3 Összesen 1397 100,0 Összesen 1397 100,0 Az egyes kategóriák között óhatatlanul felmerülnek átfedések (1. a „szőlő és termése" — „szőlő és bor" vagy a „készpénz" — „posztó és pénz" csoportoknál). A forrás szűkszavúságából eredően néhány esetben általánosító megfogalmazások vagy pontatlanságok is adódnak. Említhetjük itt az ingatlanok és az ingóságok általános csoportját, vagy például a „gyapjú és arany" esetében nem tudni, mit takar pontosan az arany kifejezés, de valószínűsíthetjük, hogy nyersanyagról lehet szó, mivel az érméket vagy az ékszereket más helyeken konkretizálták. A „bizonytalan" kategóriánál az íráskép vagy a megfogalmazás nem tette lehetővé a pontosítást. Bár az adós személyét célzó rendelkezések elenyésző számuk miatt inkább kivételnek tekinthetők, mégis sajátossága miatt érdemes ezt a kategóriát elsőként tárgyalni. Azokat az eseteket, amikor a szövegben csak az adós személye szerepel (például: „thuett ain verpott auf herrn Michel Klee"),10 úgy értel-10

AMB VB a i 1 fol. 63v.