Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
Blagay István, Zrínyi Miklós, Karlovics János és a Frangepánok által vezetett horvát nemesek pedig ezzel tudták jelezni, hogy számukra Szapolyai János székesfehérvári megválasztása elfogadhatatlan, nem bíznak benne, hiszen az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai azt mutatták, Budáról nem várhatnak tényleges és elégséges segítséget a törökök elleni védekezéshez. A Ferdinánd támogatásának megszűntétől való félelem vitte tehát rá a rendeket, hogy egy ilyen különleges (királyválasztási) szerződéssel erősítsék meg politikai szövetségüket. A cetini horvát és a pozsonyi magyar királyválasztás viszonya — miként erre nemrég Pálffy Géza hívta fel a figyelmet — sokban hasonlít a morva, a sziléziai és a lausitzi rendeknek az október 23-ai prágai királyválasztáshoz való kapcsolatához. Ott is a cseh rendek döntésétől függetlenül választották meg Ferdinándot uralkodójuknak, úgy hogy a csehekkel ellentétben elismerték Ferdinánd örökösödési jogát.32 4 Ennek ismeretében már nem meglepő a horvátok hasonló döntése.32 5 A horvát rendek a választásért cserébe viszont Ferdinándnak igen kemény feltételeket szabtak. A Habsburg uralkodónak 1000 lovast és 200 gyalogost kellett tartania a horvát területeken, ezek közül 800 lovast a horvát nemesek fogadhatnak fel 3 forintos zsolddal. Ezek az intézkedések persze nem voltak újszerűek, hiszen a korábbi években már állomásoztak hadműveleti időszakban osztrák csapatok horvát területen, a 800 lovas felfogadására tett kérvény pedig a Jagelló-korszakban megfigyelt rendszer szerves folytatása volt. Ferdinánd megígérte továbbá, hogy a végvárakat ellátja, és a rendeket jogaikban megtartja. Ezenkívül az igazságszolgáltatás helyreállítására kinevezi az általuk elismert Jurisics Miklóst helytartónak (locumtenens), aki „universis Justitiam administret", és mellé közülük négy tanácsost állít.32 6 A horvát rendek tehát valójában szerződésként, egyfajta biztosítékként fogták fel a cetini választást. Ezt igazolja az is, hogy 1527. április 28-án tartott újabb gyűlésükön már egy jóval szigorúbb hangvételű kérelmet terjesztettek fel uralkodójuknak. Ebben kifejtették, hogy ők szabad akaratukból választották meg Ferdinándot („illico liberó arbitrio erga Maiestatem Vestram stetimus"), ahogy a történelem folyamán is mindig így cselekedtek („liberó arbitrio se conadiunximus circa Sacram Coronam Regni Hungáriáé, et post hoc, nunc erga Maiestatem Vestram").327 A szabad akarat ilyen erős ismételgetése persze nem lehetett más, mint burkolt politikai fenyegetés, hiszen az oklevél további részében sérelmeiket sorolják fel, Ferdinánd január l-jén tett azon ígéreteit kérve számon, amelyeket azóta sem teljesített. Hiszen szabad akaratból választhatnak akár valaki mást is - sugallja az oklevél. Ez természetesen propagandisztikus fogás volt, amelybe a horvát rendek mindig igyekeztek belekapaszkodni a folyamatos segítségnyújtás kierőszakolása érdekében. Sőt, 1535-ben a keserű tapasztalatok arra indították a horvát nemességet, hogy visszakérjék Ferdinándtól 1527. évi hűséglevelüket, és cserébe ők is vissza akarták küldeni Ferdi-324 Pálffy G.: Disszertáció i. m. 46. 325 Uo. 50. 326 MOE I. 92-93. 327 MOE I. 170.
