Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075

Blagay István, Zrínyi Miklós, Karlovics János és a Frangepánok által vezetett horvát nemesek pedig ezzel tudták jelezni, hogy számukra Szapolyai János szé­kesfehérvári megválasztása elfogadhatatlan, nem bíznak benne, hiszen az el­múlt évtizedek keserű tapasztalatai azt mutatták, Budáról nem várhatnak tényleges és elégséges segítséget a törökök elleni védekezéshez. A Ferdinánd tá­mogatásának megszűntétől való félelem vitte tehát rá a rendeket, hogy egy ilyen különleges (királyválasztási) szerződéssel erősítsék meg politikai szövet­ségüket. A cetini horvát és a pozsonyi magyar királyválasztás viszonya — miként erre nemrég Pálffy Géza hívta fel a figyelmet — sokban hasonlít a morva, a szi­léziai és a lausitzi rendeknek az október 23-ai prágai királyválasztáshoz való kapcsolatához. Ott is a cseh rendek döntésétől függetlenül választották meg Ferdinándot uralkodójuknak, úgy hogy a csehekkel ellentétben elismerték Fer­dinánd örökösödési jogát.32 4 Ennek ismeretében már nem meglepő a horvátok hasonló döntése.32 5 A horvát rendek a választásért cserébe viszont Ferdinánd­nak igen kemény feltételeket szabtak. A Habsburg uralkodónak 1000 lovast és 200 gyalogost kellett tartania a horvát területeken, ezek közül 800 lovast a hor­vát nemesek fogadhatnak fel 3 forintos zsolddal. Ezek az intézkedések persze nem voltak újszerűek, hiszen a korábbi években már állomásoztak hadműveleti időszakban osztrák csapatok horvát területen, a 800 lovas felfogadására tett kérvény pedig a Jagelló-korszakban megfigyelt rendszer szerves folytatása volt. Ferdinánd megígérte továbbá, hogy a végvárakat ellátja, és a rendeket jogaik­ban megtartja. Ezenkívül az igazságszolgáltatás helyreállítására kinevezi az ál­taluk elismert Jurisics Miklóst helytartónak (locumtenens), aki „universis Justitiam administret", és mellé közülük négy tanácsost állít.32 6 A horvát rendek tehát valójában szerződésként, egyfajta biztosítékként fogták fel a cetini választást. Ezt igazolja az is, hogy 1527. április 28-án tartott újabb gyűlésükön már egy jóval szigorúbb hangvételű kérelmet terjesztettek fel uralkodójuknak. Ebben kifejtették, hogy ők szabad akaratukból választották meg Ferdinándot („illico liberó arbitrio erga Maiestatem Vestram stetimus"), ahogy a történelem folyamán is mindig így cselekedtek („liberó arbitrio se conadiunximus circa Sacram Coronam Regni Hungáriáé, et post hoc, nunc erga Maiestatem Vestram").327 A szabad akarat ilyen erős ismételgetése persze nem lehetett más, mint burkolt politikai fenyegetés, hiszen az oklevél további részé­ben sérelmeiket sorolják fel, Ferdinánd január l-jén tett azon ígéreteit kérve számon, amelyeket azóta sem teljesített. Hiszen szabad akaratból választhat­nak akár valaki mást is - sugallja az oklevél. Ez természetesen propagandiszti­kus fogás volt, amelybe a horvát rendek mindig igyekeztek belekapaszkodni a folyamatos segítségnyújtás kierőszakolása érdekében. Sőt, 1535-ben a keserű tapasztalatok arra indították a horvát nemességet, hogy visszakérjék Ferdi­nándtól 1527. évi hűséglevelüket, és cserébe ők is vissza akarták küldeni Ferdi-324 Pálffy G.: Disszertáció i. m. 46. 325 Uo. 50. 326 MOE I. 92-93. 327 MOE I. 170.

Next

/
Thumbnails
Contents