Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
kintve viszont megfelelhet a valóságnak, mert nem tudunk arról, hogy a királyi kézben levő erősségekkel kapcsolatban intézkedett volna pályafutásának e szakaszában. Úgy tűnik, hogy ezek a zenggi kapitányság alá kerültek, így a Mohács előtti években ezeket Krusics (Kruzsics) Péter és Orlovcsics György irányították.19 3 Ezt alátámasztja az is, hogy az addig a báni titulatúrába beletartozó capitaneus Segniensis cím Karlovicsnál eltűnt, és korszakunkban már nem is fordult többször elő.19 4 Az új bán kinevezésére azért is nagy szükség volt, mert Beriszló bán halála után akadozott az igazságszolgáltatás gépezete, ráadásul a nagybirtokosok közötti villongások komoly pusztítást okoztak az ott élőknek. A Frangepánok például Bakócz Tamás Zágráb megyei birtokait prédálták fel,19 5 1521 szeptemberében pedig a turopoljei nemesek birtokaira törtek rá Brandenburgi György szolgái Lukavec kastélyból, míg ők a mozgósítás miatt távol voltak.19 6 Bán hiányában vicebánokat sem lehetett kinevezni, akik a tartományok gyakorlati irányításáért feleltek volna. A kormányzati szektorok közül egyedül az adószedés működött egy darabig, hiszen az a kincstartó hatáskörébe tartozott, és úgy tűnik, hogy ekkor már teljesen elvált a báni hivataltól. A helyi közigazgatás gyakorlati teendőit a bánoktól független szolgabírói intézmény továbbra is ellátta, maguk közül választott személyt küldtek ki a vizsgálatok lefolytatására, ám törvényszék összehívására és az ítélkezés lefolytatására már nem volt módjuk. 1520 szeptemberében azonban már e rendszer is akadozott. A zágrábi szolgabírók gyakorlatilag megtagadták az adóbeszedésben való segédkezést, mondván, hogy az országgyűlés összehívása nélkül nem lehet adót kivetni, és a rendek valamint a vicebánok engedélye nélkül nem lehet felprédálni az engedetlenek birtokát, a pénz pedig amúgy is elfogyott.19 7 A fejetlenséget tovább fokozta, hogy az interregnum hónapjaiban számos nagybirtokos szerzett mentességet a birtokai után fizetendő adó alól, miközben ebből kívánták a horvátországi védelem költségein túl számos udvari tisztségviselő zsoldját is kifizetni.19 8 Ennek megfelelően Karlovics János bán első feladatai közé a tartomány konszolidációja tarmeg birtokait és várait. Ha ellenséges csapat körülfogná, kénytelen volna magát megadni; és nem akarta, hogy ezek megvádolhassák. Nem kapja meg azt az összeget, amely szükséges volna neki Horvátország megvédésére, neki meg nincs költenivalója, mert nagyon szegény; így hát Horvátország nem védi magát. Az a szándéka, hogy a bánságot visszautasítja" Idézi Balogh /.: Velencei diplomaták i. m. LVIII. 19,5 Marko Perojevic: Petar Kruzic. Kapetan i knez grada Klisa. Zagreb 1931. 49. 194 A jeles horvát historikus, Matej Mesic is megemlíti a korszakról írt művében, hogy 1522 tavaszán II. Lajos ügy határozott a tengerparti várakról, hogy ha kapitányai lemondanának a tisztségről, akkor az erősségeket a bánnak kell átvennie, azaz eredetileg nem tartoztak alá. Mesic, M.: Hrvati nakon i. m. 78. Idézi Margalits E.: Horvát repertórium I. i. m. 324. Valószínűleg II. Lajos Báthory István nádorhoz, 1522. április 18-án írt levelét használta fel Mesic, de abban nem csupán a zenggi kapitányság alá tartozó várakat, hanem a többi horvát — valószínűleg magánföldesúri — erősséget említik. Pray, G.: Epistolae i. m. 151-152. 195 E. Kovács Péter-. „Összetörték, elrabolták" Egy szlavóniai mezőváros anyag kultúrája az 1520. évi hatalmaskodás tükrében. Történelmi Szemle 39. (1997: 3-4.) 425. 196 MOL DL 36925. 197 Iványi B.: Körmendi misszilisek i. m. 136. reg. 198 1520-ban Batthyány Boldizsár adószedőnek 3170 forintot kellett kifizetnie a befolyt adóból, köztük Bánffy János pincemester 220 forintját. Iványi B. \ Körmendi misszilisek i. m. 114-130. reg.
