Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
tozott. Hivatalba lépése után szinte azonnal nekikezdett az ítélkezésnek, az elkövetkező hónapokban így számos ítéletet hozott bírósági jogköröket gyakorló vicebánja, Kerecsényi Pál a zágrábi és körösi sedriákon. Az új magyar királyné akarata nem csupán Karlovics esetében érvényesülhetett. Az is mindenképpen Mária közbenjárásának tudható be, hogy a homo novus Tahy János bekerült a királyi tanácsba, és 1525-től tagja lett a királyi pár híveit tömörítő Kalandos Szövetségnek.19 9 1523-tól Mária királyné egyre inkább bekapcsolódott a politikába, és ez nagyban befolyásolta a délvidéki eseményeket is.20 0 Az év végére, legkésőbb 1524 elejére sikerült elérnie, hogy kedvelt hívét, Tahyt kinevezze az uralkodó Korbáviai mellé bánnak.20 1 Utóbbi viszont ezt meglehetősen zokon vette, és a következő hónapokban folyamatos volt a torzsalkodás közöttük. Ez a horvát gróf személyiségét ismerve nem meglepő,20 2 ám az jóval megdöbbentőbb, hogy — ismereteink szerint először — a szlavón rendek nem voltak hajlandók elfogadni Tahy báni kinevezését. A rendek álláspontjának hátterét jelenleg sajnos még nem ismerjük, talán sértett bántársának a keze van a dologban, esetleg az nem tetszett nekik, hogy Pest megyei család sarja, azaz nem közülük való. Mindenesetre az uralkodó ragaszkodott a korábbi jajcai bán (1520-1522) és a vranai perjelség kormányozójának (1521-1534) személyéhez, így Tahy 1524 elején mégiscsak átvehette a hivatalát. Ezek szerint nem jogi vétóról, hanem a rendek tetszésnyilvánításáról beszélhetünk, amit az uralkodó nem volt köteles figyelembe venni. Az év folyamán Karloviccsal közösen viselték a báni tisztséget, ám utóbbi az év végén tisztázatlan körülmények között letette hivatalát. Ennek okait csak találgatni tudjuk, lehet, hogy a rendekkel való viszonya romlott meg,20 3 de elképzelhető, hogy Ferdinánddal való kapcsolatai miatt kellett távoznia. Az év folyamán ugyanis a Mária hívének számító Brandenburgi György pénzzavarba került, és hajlandónak mutatkozott megválni Varasd megyei birtokaitól. Mária királyné 1524 októberében megvásárolta tőle Medvevár uradalmát, a hozzá tartozó Lukavec várával és a Körös megyei Rakonok és Verbovc mezővárosokkal együtt 22000 forintért, valamint Varasd várát és uradalmát 11000 forintért.20 4 Ugyanekkor testvére, Ferdinánd is erőfeszítéseket tett ezen uradalmak megszerzésére. Kubinyi András úgy vélte, hogy a főherceg Karlovicsot akarta felhasználni „strómanként" 199 Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. (Discussiones Neogradiensis 1.) Salgótarján 1984. 268. 200 Mária szerepére 1. Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács Tanulmányok i. m. 86-93. 201 Van olyan feltevés, hogy már 1523-ban. Klaic, N.: Odnos hrvatskog sabora i. m. 91., de legkésőbb január 15-én már bizonyosan az volt. Kubinyi A.: Magyar állam belpolitikai helyzete i. m. 86. 202 Jurisics Miklós jegyezte meg róla, hogy sohasem éri be azzal, amit kap, hanem mindig többet kér. Thallóczy L. - Barabás S.: Blagay okit. CLXII. 203 Már 1522-ben feltűnt Sigismund von Ditrichsteinnak, hogy a bán és a rendek nincsenek túl jó viszonyban, „dieweil die Krabbaten und Windischen Lander und der baan dermassen in unainigkeit steen und nicht einander vertrauen, sy im auch nit felfen wellen." Thallóczy L. - Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. Nr. XCIV 204 Ezért Máriának azonnal kellett volna 10000 forintot fizetni, de az előleg ellenére is csak a teljes összeg lefizetése után kaphatta meg. Ezért ténylegesen soha nem került a kezére. Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok" a 16. században. Századok 138. (2004: 5.) 1112. Érdekes, hogy Ferdinánd már 1526 őszén a sajátjaként adományozta őket. Uo. 161. j.
