Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
igazság.38 Ehhez a gondolathoz kapcsolható a raguzai születésű Mavro Vetranovic Cavcic Buda várának panasza című költeménye. Művében ő is Mátyás királyhoz fohászkodott, hogy keljen ki sírjából, és védje meg a (közös) hazát. Egy egykorú vers is született a mohácsi vészről, amely egy különleges átokmotívummal zárul.3 9 Ebben Jagelló (II.) Lajos király (1516-1526) megátkozza a keresztény uralkodókat, akik egymással harcolnak. Ez feltűnő párhuzam azzal, a korszak latin nyelvű horvát irodalmában ekkor ismeretessé váló történettel, amelyben Zvonimir király tette ugyanezt halála előtt.4 0 A hosszú együttélés következtében már a középkorban kialakult a horvátok körében egy erős Szent Korona-kultusz. 1440-ben, amikor Kottaner Ilona el akarta lopni Visegrádról a koronát, először egy horvát nemest kért meg, segítsen neki. 0 azonban, amikor megtudta, hogy ezt a szent ereklyét kellene megszerezni, nem vállalta, és inkább elmenekült. Az emlékirat meg is jegyzi, hogy elérte a korona bosszúja, mert hazafelé leesett lováról és keményen megütötte magát.4 1 A fent említett raguzai költő, Vetranovic is megemlítette a koronát. Az Enek a császár dicsőségéről című versében Belgrád 1521. évi elvesztésén kesergett, és vele együtt az ország, azaz „az égtől küldött magyar korona vesztét" is siratta. Sőt a Szent Korona a mohácsi csatáról ismeretlen szerző által költött énekben is úgy szerepelt, hogy Lajos király számára „gyönyörű ajándék, melyet nekem [ti. az uralkodónak] az angyal hozott".4 2 Ez a vallásos tisztelet a 18. század végén is kimutatható, mert Matija Petar Katancic 1790-ben még ódát is írt a korona Bécsből Budára való hazatérésének tiszteletére.4 3 Ez nem pusztán vallásos rajongás volt egy drága kegytárgy iránt, mert a horvátok is államiságuk legfőbb attribútumaként tekintettek Szent István koronájára.44 A 14. századra kialakuló Szentkorona-eszme felfogása szerint ugyanis a Magyar Királyság és minden — valóságos és igényszintű — társországa a Szent Koronához tartozott, annak tagja (membrum) volt, és csak az ezzel megkoronázott király uralkodhatott felettük.4 5 A 16. századra még tovább fejlődő eszme szerint a királyság (regnum) és a Szent Korona fogalma területi értelemben 38 Mátyás királynak a délszláv népek körében meglevő népszerűségére 1. Lukács István: A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Bp. 2001.; A modern horvát történetírás ugyanakkor jóval negatívabban értékeli Mátyás uralmát, bár a magyar szakirodalomból alig ismer valamit: Borislav Grgin: Poceci Rasapa. Kralj Matijas Korvin i srednjovjekovna Hrvatska. Zagreb 2002. 39 Bajza József: Egykorú horvát vers a mohácsi vészről. Egyetemes Philológiai Közlöny (1936) 198-203. 40 Sokcsevits D.\ Magyar múlt i. m. 14. 41 A korona elrablása. Kottaner Jánosné emlékirata 1439-1440. Fordította és közzéteszi Mollay Károly. Bp. 1979. 17. 42 Sokcsevits D.: Magyar múlt i. m. 16. 43 A mű címe: „A horvát királyság nemesi bandériuma Budára indul Zágrábból a dicső magyar korona őrzésére 1790.": Sokcsevits D.: Magyar múlt i. m. 20. 44 Ismereteink szerint a korona csak egyszer, 1241-42-ben járt Horvátországban. Deér József. A magyarok szent koronája. Bp. 2005. 186. Ezután a legközelebbi helyen csak Szlavóniában volt 1262-ben, amikor IV Béla király fiától való félelmében a koronázási kincseket a Zágráb feletti Medvevárban őriztette. Zsoldos Attila-. Az ifjabb király országa. Századok 139. (2005: 2.) 239. 45 A Szent Korona fogalom értelmezésére: Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. Bp.
