Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
zadi magyar kutatási eredmények jóval csekélyebbek a horvát-szlavón királyválasztások történetére vonatkozóan. 1920 után a hazai történetírás elfordult a Dráván túli területek vizsgálatától, és talán ennek is köszönhető, hogy a két világháború közötti időszak emblematikus műve, a Hóman Bálint és Szekfű Gyula által írt összegzés egy szóval sem említi az eseményt.3 4 Ám az 1948 utáni érában sem történt különösebb változás ezen a téren, a korszak nagy történeti szintézisében a Ferdo Sisic által megfogalmazott nézet került „felmondásra".3 5 Tanulmányunkban most a kérdéskör újragondolására teszünk kísérletet, arra keresve a választ, vajon miképpen értelmezhetők a cetini ferences kolostorban, illetve a Dombróban 1527 legelején történtek, valóban Ferdinánd és Szapolyai János királlyá választása történt-e meg, vagy a magyarországi kettős királyválasztást követő események láncolatába illeszthetők bele a horvát és a szlavón rendek határozatai. Ehhez először külön kell választanunk Horvátországot és Szlavóniát, azaz bemutatnunk, mit is jelentett annak idején e két politikai-földrajzi fogalom, majd egyenként meg kell vizsgálnunk a késő középkori Magyar Királysághoz fűződő viszonyukat. A középkori Horvátország Kevés példa akad Európa történelmében arra, hogy két — nyelvében ennyire különböző — ország és nemzet kultúrájában ilyen sok szállal kötődjön egymáshoz. A tengermelléken fekvő Horvátország 1102-től kezdve társkirálysága (pars annecta) volt Magyarországnak, amelynek létrejötte alapvetően békésen mehetett végbe, hiszen nem véletlen, hogy a Pacta conventa gondolata társult hozzá, amellyel meg lehetett magyarázni az államközösség kialakulását.36 A viszonylag szoros együttélés hatására a középkorban élt a horvátság körében a közös haza mítosza, egyfajta hungarus tudat. A népi kultúrában is jelenlevő gondolat szerint Derencsényi Imre bán 1493-ban Udbina tágas mezején Hungáriát védte.3 7 A két ország és nemzet közötti békés kapcsolatra jó példa Hunyadi (I.) Mátyás (1458-1490) korabeli megítélése is. Egy kaj horvát népi mondás szerint, amíg Mátyás magyar király (1458-1490) alszik, addig nincsen mányos együttműködés eddigi legsikeresebb produktuma: Hrvatsko-madarski odnosi 1102.-1918. Zbornik radova. Glavni ured. Milan Kruhek. (Bibliotéka Hrvatska povijesnica; Posebna izdanja) Zagreb 2004. 34 Szekfű Gyula\ Magyar történet. A tizenhatodik század. (Magyar történet IV) Bp. [19352]. 35 „A Magyar Korona alá tartozó országok közül Horvátország 1527. január 1-én Ferdinándot, Szlavónia néhány nappal később Szapolyait kiáltotta ki királyának. Az előbbi a török elleni védekezésben már évek óta kapcsolatban állott a szomszédos Habsburg-tartományokkal, a szlavóniai főurak és nemesek állásfoglalását viszont főkét az határozta meg, hogy Frangepán Kristóf átpártolt Jánoshoz." Magyarország története 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk. R. Várkonyi Ágnes. I. köt. (Magyarország története 3/1.) Bp. 1985. 168. (A vonatkozó részt Sinkovics István írta.) Néhány évvel ezelőtt még mi is ezt a terminus használtuk, helytelenül. Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása 16. század első felében. Történelmi Szemle 45. (2003: 1-2.) 157. 36 Ennek lényege, hogy 12 horvát előkelő szabad akaratából választotta meg Árpádházi Kálmánt királyiaknak. Deér József: Die Anfange der ungarisch-kroatischen Staatsgemeinschaft. Darmstadt 1970.; Stjepan Anatoljak: Pacta ili Concordia od 1102 godine. Zagreb 1980. 37 Sokcsevits D.: Magyar múlt i. m. 10-13.
