Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075

horvát történeti szintézisben,28

kisebb összefoglalásokban2

9

és a nemzetközi szakirodalomban is.3

0 Mindennek viszont a lett a következménye, hogy a 20. században a horvát történetírás egyre kevésbé érezte feladatának a kora újkori magyarországi helyzet megismerését. Sőt a század végén egy jeles horvát történész tollából már olyan komparatív kutatásokat szorgalmazó írás jelent meg, amelyben csak az Oszmán Birodalom, a Habsburg Monarchia és Velence szerepelt mint vizsgálandó terület, miközben a Magyar Királyság neve egyszer sem került említésre.3

1

Ez a szemlélet komoly válságba sodorta a horvát kora újkor-kutatást,3

2

de szerencsére az elmúlt években — elsősorban néhány fiatalabb magyar és horvát kutató együttműködésének köszönhetően — ismét reneszánszát élik a horvát-magyar közös múltról szóló munkák.3

3

Ez azért is örömteli, mert a 20. szá-28

Vjekoslav Klaic: Povijest Hrvata. Od najstarijih vremena de svrsetka XIX. stoljeca Knjiga peta. Cetvrto doba: Vladanje kraljeva iz porodice Habsburga (1527-1740) Zagreb 1985. 81-88. Igaz, ő már nem hangsúlyozza erősen az önálló Horvát Királyság létrejöttét: „Tako je Hrvatsko Kraljevstvo na osvitku god. 1527. bilo podijeljeno na dva velika tabora: Kraljevina Slavonija imala je kralja Ivana Zapolju, a Kraljevina Hrvastka kralja Ferdinanda." Uo. 88. Az 1950-es években történtek kisebb korrekciók is, a már kiadott források filológiai felülvizsgálata során. Matije Mesicnek 1873-ban megjelenő forrásválogatása óta pedig bekerült a köztudatba egy a horvát rendek által 1524. november 30-án Ripacból Ferdinándhoz írt levél, amelyben azt kérik, hogy alkalmas embert küldjön a báni tisztségre. Matije Mesic: Gradja mojih razprava u "Radu". Starine 5. (1873) 221-222. Ebből látták bizonyítva, hogy Ferdinánd már 1526 előtt is bírt ilyen jogokkal. Hiába közölte Fraknói Vilmos utóbb helyesen, 1534. évi [!] dátummal a forrást (MOE I. 492-493.), csak évtizedekkel később került ki a horvát történetírásból a hibás dátum. Nada Klaic: Odnos Hrvatskog Sabora prema Ferdinandu Habsburskom uoci Mohacke bitke. Posebni otisak iz Radova Filiozofskog fakulteta u Zagrebu Odsjek za povijest 2. (1959) 87-94. Ezenkívül erre vonatkozóan újabb forrásokkal is bővültek az ismeretek. Ivan Erceg: Sisiceve biljeske za povijest hrvatskih sabora u XVI. stoljecu. Zbornik Historijskog Instituta Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 1. (1954) 401-431. 29

Neven Budák - Mario Strecha - Zeljko Kruselj: Habsburzi i Hrvati. Zagreb 2003. 35-44.; Milan Kruhek: Cetin. Grad izbornog sabora kraljevine Hrvatske 1527. (Bibliotéka povijesno-turistickih vodica, knjiga 1.) Karlovac 1997. 15-24. 30 Stanko Guldescu: The Croatian-Slavonian kingdom 1526-1792. Mouton 1970. 26-29.; Joachim Bahlcke: Aussenpolitik, Konfession und kollektive Identitätsbildung: Kroatien und Innerösterreich in historischen Vergleich. In: Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Hg. Joachim Bahlcke - Arno Strohmayer. Stuttgart 1999. 196-197. 31 Drago Roksandic: Historiografija o hrvatskom ranom novom vijeku u Europskom kontekstu. Historijski Zbornik 52. (1999) 171-177. 32

Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004). Századok 139. (2005: 4.) 1035-1047. 3,3

Pálffy Géza: Horvátország és Szlavónia a XVI-XVII. századi Magyar királyságban. In: Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 9. (2002: 1-3.) 107-123.; Uő: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: A budróci Budor család a XV-XVIII. században. Hadtörténeti Közlemények 115. (2002: 4.) 923-1007., ill. horvátul: Uő: Plemicka obitelj Budor iz Budrovca u razdoblju od 15. do 18. stoljeca. Podravina vol. 3. broj 3. (2003) 5-76.; Uő: Egy fontos történeti adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát-szlavón közös országgyűlés meghívólevele. In: Tanulmányok Bak Borbála tiszteletére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 10. (2003: 2.) 233-249.; Uő: O Povijesti nastanka zemljovida hrvatsko-slavonskih i ugarskih krajiskih utvrda Nicola Angielnija. Podravina vol.3. broj 5. (2004) 45-53.; Uő: Az első horvát hadiszabályzatok (1578) magyarországi gyökerei. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István - Vonyó József. Pécs 2003. 293-304. A horvát és magyar történészek részvételével 2002-ben megrendezett konferencia és ennek kötetben megjelent anyaga a tudo-