Századok – 2008

BESZÁMOLÓ - Kálvinizmus a perifériákon. Vallás és társadalom európa perifériáin (Beszámoló a Debreceni Református Kollégiumban 2008. április 23-24-én rendezett konferenciáról) (Lévai Csaba) IV/1041

KÁLVINIZMUS A PERIFÉRIÁKON: VALLÁS ÉS TÁRSADALOM EURÓPA PERIFÉRIÁIN (Beszámoló a Debreceni Református Kollégiumban 2008. április 23-24-én rendezett konferenciáról) Nagyon érdekes angol nyelvű konferenciára került sor 2008. április 23-24-én a Debreceni Református Kollégiumban Kálvinizmus a perifériákon: vallás és társadalom Európa perifériáin címmel. A tanácskozásra a Debreceni Refor­mátus Hittudományi Egyetemen működő két kutatóintézet (Hatvani István Teológiai Kutatóintézet, Közép-európai Reformáció és Protestantizmus Törté­neti Kutatóintézete), illetve a D. Dr. Harsányi András Alapítvány rendezésében került sor. Ezeken túlmenően, számos egyéb intézmény is hozzájárult a rendkí­vül színvonalas nemzetközi konferencia megszervezéséhez (Debreceni Egye­tem, Debreceni Akadémiai Bizottság, Tiszántúli Református Egyházkerület). A tanácskozásra a hazai szakembereken kívül négy európai országból (Románia, Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország) és az Amerikai Egyesült Ál­lamokból érkeztek előadók. A konferencia alapját az a kutatási és oktatási együttműködés adta, amely a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, illetve az Edinburghi Egyetem és a Princetoni Egyetem között már évtizedek óta tart. A találkozó a Kálvin születésének 2009-ben esedékes ötszázadik évfor­dulójáról megemlékező ünnepségsorozatba illeszkedett. A konferencia a kálvinizmus szélesen értelmezett hatásával foglalkozott és azokat az új eredményeket kívánta közreadni, amelyek az egyháztörténetben, az eszmetörténetben, az irodalomtörténetben, a teológiában és a néprajztudomány­ban ezzel kapcsolatban, az utóbbi időben megszülettek. A szervezők szándéka szerint az előadók külön hangsúlyt helyeztek „azokra az országokra, amelyek a nyugat-európai civilizáció perifériáin helyezkednek el, s amelyek megtapasztal­ták a kálvinizmus hatását, mint például Skócia, Magyarország, Erdély, Len­gyelország, Litvánia vagy, amelyekben a kálvinista közösségek az adott társa­dalom perifériáján foglaltak helyet, mint a német református egyházak". Az előadókat tehát nem kötötték időbeli és tudománybeli korlátok, ami számos in­terdiszciplináris jellegű előadás elhangzásához és oda vezetett, hogy az előadá­sok időben a kálvinizmus megszületésétől a napjainkig terjedő időszakot ölel­ték fel. Persze azért a résztvevők többsége mégis a „hőskorral", vagyis a 16-17. század történéseivel foglalkozott. A konferencia bevezetőnek szánt hosszabb nyitóelőadását Stewart J. Brown az Edinburghi Egyetem vallástörténész professzora tartotta Érzékenység, tole­rancia és a református egyházak az ész korában címmel. Brown professzor úgy vélte, hogy még nem is olyan régen a felvilágosodást a szekularizáció folyama­tával kapcsolták össze. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a szakemberek nagy hangsúlyt helyzetek olyan vallási szkeptikusok életművének kutatására, mint amilyen Voltaire, Diderot vagy David Hume voltak. Az újabb eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents