Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
Év Bécs München Nürnberg 1607 84 80 76 1608 84 84 80 1609 84 84 84 1613 84 84 84/86 1614 84 86 88 1615 85 88/90 88/90 1618 90 92 92 1619 96/120 92/1247 2 1620 (nov.) 140 140 140 1622 270 (jan.) 480 (febr.) 450 (jan.) Maximum 690 (1623.09.15) 600 (1622.06.28.) 720 (1622.05.) Az árfolyamok felső határát megállapító rendelkezések a lipcsei és a frankfurti,7 3 illetve a linzi vásárokon kialakult árfolyamok után kullogtak, bizonyítva azt, hogy a kurzusok maximálása eredménytelennek bizonyult, miként az a fenti táblázat adataiból kitűnik. Az 1606-1610 közötti sikertelen rendezési kísérletek után a szász választófejedelem 1610-ben szakított a birodalmi normákkal, módosította a pénzlábat, és ezzel nyereségessé tette a drezdai verdét. Példája követőkre talált, másutt is megindult az ezüst garasok7 4 mind nagyobb arányú kibocsátása. Mansfeld grófjai 1612-1617 között például csaknem kétszer annyi garast verettek, mint a megelőző 5 évben, noha emissziós tevékenységük élén a tallérok álltak.7 5 Felső-Szászország egyes részeiben még kedvezőtlenebb jelenségek mutatkoztak. Régi kiváltságlevelekre hivatkozva újabb verdék megnyitására formáltak jogot 1610-1619 között, így Anhalt hercegei, Stolberg-Wernigerode grófjai, Sachsen-Weimar hercege. Másutt, illetve mások illegális verdéket nyitottak: például a brandenburgi választófejedelem, Pommern-Stettin hercegei és Barby-Mühlingen grófjai.76 A tágabb értelemben vett szász térség útban volt az egyre gyengébb minősé-72 Scholler szerint 108 krajcár volt a tallér árfolyama (uo. 276.), de ettől eltérő szintekre is volt példa, s az év végén hozott határozat 124 krajcárra emelte a birodalmi tallér árfolyamát: „Der Reichs Thaler 2. Gulden 4. Kreutzer." Decretum in Senatu, 23. Decemb: 1619. Einblattdruck, Germanisches Nationalmuseum Nürnberg. (A szenátusi határozatot említette Will: Bibliotheca Norica Williana, oder kritische Verzeichniß aller Schriften, welche die Stadt Nürnberg eingehen, ... bearbeitet Georg Andreas Will. Altdorf 1772. I. 187.) Nem egyedi jelenségről volt szó Nürnbergben, 1619-ben ugyanis Münchenben is többször igyekeztek megállapítani a tallér árfolyamának felső határát, így április 4. és október 23. között 96, 98, 102, 105 és 108 krajcár volt a tallér hivatalos kurzusa. Altmann, H. Ch.: Die Kipper- und Wipperinflation i.m. 272. 73 Bőségzavart keltő példaanyagot vonultat fel Konrad Schneider: Geldgeschichtliche Aspekte in den Diurnalen des Frankfurter Rechneiamtes 1544-1630. Scripta Mercaturae 30. (1996: Heft 1.) 1-43. 74 Wuttke, R.: Zur Kipper- und Wipperzeit i.m. 130-133. 75 Robert Wuttke: Die Probationsregister des Obersächsischen Kreises. Numismatische Zeitschrift (1897) 252-254. 76 Wuttke, R.: Zur Kipper- und Wipperzeit i.m. 135.
