Századok – 2008

MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967

lóban lévő pénznév magyarázat, illetve értelmező jelző nélkül került volna be a királyság valamennyi lakosát érintő országgyűlési végzésbe, majd az azt követő uralkodói rendeletbe. A póltorak szó keletkezési idejének megállapítása azonban természetesen a lengyel nyelvtudomány feladata, jelen pénztörténeti tanulmány e ponton inkább arra a kérdésre keresheti a választ, mikor és hol készültek az első 3 krajcárosok? V Károly császár uralkodásának vége felé váltak a 3 krajcárosok a Német-római Birodalom elismert pénzeivé, nyomaik azonban a szomszédos Ausztriában már korábban is kimutathatóak. Az osztrák pénzrendeletekben 1523-tól ismert a 3 krajcárosok pénzlába,1

7

Tirolban vertek is ilyen váltópénzeket,1

8

de végül nem hozták őket forgalomba. Ausztriában I. Ferdinánd 1530-ban, illetve 1534-ben Felső-Ausztriában bocsátott ki értékjelzés nélküli 3 krajcárosokat,19 amelyek a tallérok 895%c-es finomságával szemben 500%o-es ezüsttartalmúak voltak.2

0

Ferdinánd — német királyként — az osztrák tartományoktól a délnémet térségen át a rajnai választók felségterületeire is kiterjedő egységes pénzláb kialakítását és krajcárértékű veretek — köztük 3 krajcárosok — kibocsátását is szorgalmazta 1535-ben.2

1

Az évtizeden belül 1536-ban a tiroli Hallban vertek először tartományi 3 krajcárosokat.2

2 A 3 krajcárosok verésének terjedése nem volt zökkenőmentes, az emelkedő ezüstárak ugyanis az 1530-as évek végén visszafogták a váltópénzek kibocsátását,2

3

az 1538-1540 közötti három évből sem ausztriai, sem felső-ausztriai változatuk nem került elő.2

4

Fordulópontként az 1544. esztendőt tekintik, mert ettől kezdve ismét vertek 3 krajcár értékű garasokat,2

5

amelyek azután a mindennapok legfontosabb pénzeivé váltak.2

6

Sziléziában 1546-1548 között bocsátották ki a 3 krajcárosokat,2

7

Alsó- és Felső-Ausztriában pedig folyamatossá vált verésük az 1540-es évek közepétől,2

8

illetve 1549-ből már karintiai 3 krajcárosról is van tudomásunk.2

9 Széles körben terjedő váltópénzzé az Augsburgban elfogadott 1551. évi — sorrendben a második — birodalmi pénzrendelet tette a 3 krajcárosokat. A 72 17 Rudolf Geyer: Münz- und Geldgeschichte seit der Mitte des 14. Jahrhunderts. In: Materialien zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich. Hrsg. A. F. Pribram. Wien 1938. 28. 18 Heinz Moser - Heinz Tursky: Die Münzstätte Hall in Tirol 1477-1665.1. Innsbruck 1977. 52. 19 Wolf gang Schulten-. Deutsche Münzen aus der Zeit Karls V Typenkatalog der Gepräge zwischen dem Beginn der Talerprägung (1484) und der dritten Reichsmünzordnung (1559). Frankfurt/Main 1974. 433., 439. 20 Österreichische Münzprägungen 1519 - 1938. Bearb. V[iktor] Miller zu Aichholz - A[ugust] Loehr - Efduard] Holzmair. Wien 1938.2 XXXVI. 21 Johann Friderich Klotzsch: Versuch einer Chursächsischen Münzgeschichte. I. Chemnitz 1779., ill. Leipzig 1977.2 324. 22 Moser, H. - Tursky, H.: Die Münzstätte Hall i.m. 70. 23 Geyer, R.: Münz- und Geldgeschichte i.m. 35. 24 Schulten, W.: Deutsche Münzen i.m. 433., 439. 25 Geyer, R.: Münz- und Geldgeschichte i.m. 37. 26 Günther Probszt: Österreichische Münz- und Geldgeschichte. Von den Anfangen bis 1918. Wien-Köln-Graz 1983.2 407. 27 Schulten, W.: Deutsche Münzen i.m. 453. 28

Uo. 433., 439. 29 Uo. Nr. 4034.