Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967

EGY FIRENZEI KERESKEDŐ A JAGELLÓ-KORBAN: ... 1488-1528 975 1497-ben Vémrei Zsigmond kincstartó helyettese volt,44

tehát, ha korábban is, de ő is a kincstári személyzethez tartozott. A másik nagyobb összeget fizető pedig Bornemissza kincstartó egyik alkalmazottja, Gergely deák volt. Utoljára maradt 456 forintnyi összeget kitevő vásárlással az a 24 személy, akik többségének társadalmi hovatartozása is tisztázatlan. Néhányuk a köznemesség vagyonosabb rétegéhez tartozott. Ilyen volt Farkas Tamás, akit az idézett számadáskönyv jómódú —potior — erdélyi nemesnek mond,45 és erre vall vásárlásának értéke (73 forint) is. Az ugyancsak jómódú erdélyi nemesként aposztrofált Déesi Péter46

viszont csak 39 forintért vásárolt. Egy bizonyos Székely János pedig 49 forintért vett szövetet tőlük. A többiek bevásárlásának értéke 2-30 forint között mozgott. Adatainkat összesítve megállapíthatjuk, hogy a 88 személlyel a két és fél év alatt 1 889 forint értékű forgalmat bonyolítottak le. A városi polgárokból álló vevőkör négy városhoz köthető: Budához és ikervárosához Pesthez, valamint három erdélyi városhoz, Brassóhoz, Szebenhez és Tordához. A városok között természetesen Buda áll az élen, ahol egyébként a társaság székhelye is volt. Budai kereskedők és iparosok egyaránt szép számmal szerepelnek az üzleti könyvben. 16 személy sorolható ide, akikkel 500 forint értékben kötöttek üzletet. Buda legtekintélyesebb üzletemberei vásároltak tőlük: Haller Ruprecht 159 forintért, a két Harber, Mátyás és fia, János a feleségével együtt 126 forintért vett selyem- és gyapjúszövetet. Bini egyébként Harber János házában lakott, évente 50 forintot fizetett egy szoba bérletéért. Az állatkereskedő Rác Fülöp 25 forinttal, Érdi Bálint 56 forinttal zárkózott fel az előbbiek mögé. A többiek 3-25 forint között költekeztek, ezen belül az iparosok 3-10 forint között, kivéve Kristóf bőrdíszművest, aki 25 forintért vásárolt szövetet. A pesti üzletfeleket a bíró, Szegedi Palkó és a pesti szekeresek képviselték meglehetősen alacsony összeggel (5, illetve 4 forint). Külön kell szólni a budai zsidókról, akikkel a társaság szintén üzleti kapcsolatban állott. Fekete Mendel, a budai zsidók feje47 és Bontempi között rendszeres üzleti kapcsolat alakult ki. Mendel pénzt hitelezett neki, aranyforintot adott el, és vásárolt is tőle. Az egymással lebonyolított forgalom értéke meghaladta a 3 000 forintot. Rajta kívül még négy zsidó üzletfelük volt, akiknek 87 forint értékben szövetet adtak el. Egyiküktől, János zsidótól viszont ők vásároltak 17 Ft 50 d-ért aranyat. A három erdélyi város, Brassó, Szeben és Torda közül a két előbbivel a pénzkiutalások behajtása ügyében gyakran érintkeztek. A három várossal, illetve polgáraival lefolytatott ügyletekből 544 forint értékű forgalommal számolhattak. A társaság működését több, Budán akkortájt előforduló olasz, túlnyomó részben firenzei, kereskedő és mesterember segítette, akik részben alkalmazottaikként, részben üzletfeleikként szerepeltek. Néhány firenzei kereskedővel olyan mértékben együttműködtek, hogy az már egy üzlettársi kapcsolattal ért fel. Ezek között a kereskedők között mindenekelőtt Francesco di Jacopo Marsupinit és Guglielmo di Antonio Federighit kell megemlíteni. Marsupini még Mátyás idejében tűnt fel Budán, és — figyelembe véve, hogy családja nem tarto-44 Fógel J.:

II. Ulászló i. m. 55. 45 J. Chr. V. Engel: Geschichte i. m. 160. 46 Ld. a 45. jegyzetet. 47 Kubinyi A.: Budapest története i. m. 110-111.