Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967
976 TEKE ZSUZSA zott a módosabb firenzei családok közé48 — feltehetően megbízottként, másvalakinek a pénzével és árujával kezdhette meg kereskedelmi tevékenységét a városban. A Mátyásnak szállító, már idézett 14 kereskedő sorában a nyolcadik helyen állt, de szállított Beatrixnek, Hippolit esztergomi érseknek és II. Ulászlónak is. Az üzleti könyv bejegyzései alapján úgy tűnik, hogy felhagyott önálló kereskedelmi tevékenységével, és Biniék szolgálatába állott. Gyakran megfordult Esztergomban,49 részt véve a társaság és az érsekség, személy szerint Bakócz között lévő üzleti ügyek intézésében. Egy alkalommal rajta keresztül 158 forint folyt be Esztergomból a társaság kasszájába. Sok esetben közvetített a társaság és egyes budai firenzei kereskedők között. Általa egyenlítették ki tartozásukat Ottaviano Volterra, Piero Popoleschi, Battista Ammannati felé. A társaság szolgálatába szegődött részben Guglielmo di Antonio Federighi is, aki a társaság szöveteinek értékesítésében vett részt. Az üzleti könyv bevételeket tartalmazó oldalain jelentős összegek szerepelnek a neve mellett, hasonlóképpen a kiadásokat regisztráló oldalakon is: így 159, illetve 546 forint a bevételnél, 145, illetve 727 forint a kiadásnál. Ez utóbbi összegek részben a számára kiutalt pénzeket, illetve a hitelbe adott áru értékét foglalták magukban. Federighi egyébként forrásaink szerint 1499-ben tűnt fel először a Magyar Királyságban, amikor Zágrábban kirabolták.50 Ez azonban nem akadályozhatta meg abban, hogy Budára jöjjön. Az 1480. évi catasto adatai alapján családja nem tartozott a módosabb firenzei családok közé. Apja egy garbó szövet gyártással és kereskedelemmel foglalkozó üzletben volt társ.51 Az akkor 11 éves fia később a nyomdokaiba léphetett, és a jelzett portékával Magyarországra jött szerencsét próbálni. Szövetkínálata meglehetősen szerény lehetett, ha nem csak a saját, hanem Biniék szöveteivel is kereskedett. Federighihez hasonlóan a társaság üzleti hálózatához tartozott Piero Popoleschi is. Az 1480. évi catastoban ugyan nem szerepel, de korábbi adatok alapján tudjuk, hogy a család több tagja szövetgyártással és kereskedelemmel foglalkozott, és ezt a tevékenységet a 16. században is folytatták.52 A Popoleschiek családjából egyesek egyébként már a Zsigmond-korban kereskedtek szövettel Budán;53 és feltehető, hogy Piero is hasonló céllal jelent meg a magyar fővárosban. Forrásainkban először Bini üzleti könyvében bukkan fel a neve, így valószínűleg a kilencvenes években jöhetett az országba. Az üzleti könyv tanúsága szerint elég jelentős forgalmat bonyolítottak le egymással, Biniék eladtak neki, és vettek is tőle selyemszövetet, hogy tovább forgalmazzák az egyházi és világi üzletfeleiknek. A számok azt bizonyítják, hogy na-48 ASF Catasto 1480, camp. 1019, c.445. 49 Balogh Jolán szerint /i.m. 614/ Bakócz 1511 körül megjelenő azonos nevű titkára a kereskedő Marsupini rokona lehet. Megkockáztatható az a felvetés is, hogy a titkár és a kereskedő azonos személy. Francesco Marsupini ugyanis 1480-ban 14 éves volt, így még élhet a 16.sz. tízes, húszas éveiben is. Bini üzleti könyve szerint sokat tartózkodott Esztergomban és az érsekkel is érintkezett. 50 1499. jún. 8. Flórenczi Okmánytár, II. 462.sz. 51 ASF Catasto 1480, camp. lOll.c.3. 52 ASF Catasto 1480, camp. 1012, c. 35, 145. A forrásban szereplő Popoleschiek vagyonának értéke 6-900 forint között mozgott, tehát a kis és közepes méretű vagyonok közé sorolható. 53 ASF Catasto 1427, 76. fol. 228, 231. Salvestro Popoleschi (adóztatható vagyona 3 368 forintra rúgott) leszármazottja lehetett az 1480. évi catastoban szereplő Lorenzo di Giovanni di Salvestro Popoleschi, aki ugyancsak gyapjúszövet kereskedelemmel és készítéssel foglalkozott, de adóztatható vagyonának értéke már jóval kevesebb volt, mindössze 591 forint. Feltehetően Pierro Popoleschi is a családnak ebből az ágából származhatott.
