Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879
VÁSÁRTARTÁS AZ ÁRPÁD-KORBAN 897 kül.120 Több vásár pedig, anélkül, hogy forum liberumként neveznék meg őket, vámmentes vásárként jelenik meg a forrásokban.121 Mindezen adatok az Árpád-kori forum liberum két alapvető elemét tárják elénk. A forum liberum engedélyezésekor az uralkodó mindenekelőtt biztosította a vásárra érkezőknek, és az onnan távozóknak az akadályoztatástól mentes közlekedést. Erre azért lehetett szükség, mert ezek a vásárok eredetileg vámmentesek voltak, a kereskedők viszont a vám kifizetésével tarthattak volna igényt útjuk során a királyi védelemre. A vám elengedésével a király a vásárt igyekezett vonzóvá tenni az árusok számára, ehhez azonban szükség volt arra is, hogy a kereskedők biztosítva legyenek arról, hogy nem fogják őket zaklatni a vásár felkeresése során. Amint e vásárok jelentősége megnövekedett, a vásár tartói már szükségtelennek ítélték, hogy lemondjanak a vámszedésből származó jövedelemről, s így épült be a forum liberum fogalmába a vásár tartójának vámszedési joga. A jelenség különösen jól megfigyelhető Belszond esetében, ahol Makariás ispán még vámmentes vásárt tartott,122 fia, Tamás ellenben már vámot szedett a vásáron.123 A forum liberum másik fontos eleme az ispán joghatósága alóli mentesség volt, mellyel a vásári bíráskodás a vásár tartójának kezébe került át. A forum liberum intézményének megértéséhez a sokadalmak adományozására vonatkozó privilégiumok is hozzájárulnak. IV Béla 1256. március 21-én a zágrábiaknak engedélyezte, hogy Szent Márk evangélista ünnepe előtti nyolcadik naptól ugyanezen ünnep octavájáig — az április 18. és május 2. közötti időszakban tehát — vámoktól mentes sokadalmat (nundinae) rendezzenek.124 Amikor 1287. június 23-án IV László Buda városának sokadalom tartását engedélyezte, a vásári bíráskodást a budai bírónak engedte át, ugyanakkor a vásárra érkezőknek vámmentességet is biztosított az uralkodó a város területén.125 Azaz a budaiaknak az uralkodó már nemcsak a vámmentes vásár tartásának jogát adományozta, de a vásár feletti joghatóságot is átengedte. Hasonló jelenséggel találkozunk, mint a forum liberum esetében: a nundinae eleinte csak vámmentes vásárként jelenik meg, majd a vásáron történő bíráskodási jog is átkerül a vásártartó kezébe. Budán azonban a vámmentesség biztosítása a budai vásárvám birtokosának, a margitszigeti apácáknak az érdekeit sértette, akik elérték, hogy e kéthetes vásár alatt is vámot szedhessenek a várost felkeresőktől.126 A vásártartás engedélyezése és a vámfizetés alóli felmentés összekapcsolása csak abban az esetben ütközött nehézségekbe, ha olyan településen élt ezzel a konstrukcióval az uralkodó, ahol a korábban már meglévő vásár vámjának birtokosa elég hatalommal rendelkezett vámszedési jogának érvényre juttatá-120 (1282.) aug. 15.: ÁÚO TV. 379. (Reg. Arp. 3159. sz.). 121 1279: EFHU 71-72., Reg. Arp. 2973. sz. (Vasvár, Vas m.); 1291: KvOkl. I. 28-29., Reg. Arp. 3755. sz. (Tordaakna, Torda m.); 1291. dec. 2.: VMMS. 74-76., Reg. Arp. 3837. sz. (Pozsony, Pozsony m.). 122 1192: DF 262 045. 123 (1230): ÁÚO XI. 218-230. (Reg. Arp. 467. sz.). 124 Mon. Zagr. I. 26. (Reg. Arp. 1079. sz.). 125 BTOE I. 228-230. (Reg. Arp. 3449. sz.). 126 1290. szept. 6.: BTOE I. 261. (Reg. Arp. 3661. sz.).
