Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ÁRPÁD-KORBAN 895 kocsmárosokra pedig a szabályzat havonként meghatározott összeget szabott ki, amely a többi helypénzhez képest magas értéket mutat. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a kocsmák minden nap működtek, és látogatottak is lehettek, míg a többiek csak a vásár napján árusítottak. Az értékvámok kapcsán felmerül a kereskedő szállásán történő értékbecslés, és ezzel együtt feltehetően az itt történő vámszedés is. Végül a vásárvám szedésére nyílt lehetőség a várkapuban is, mely eljárást a források szerint Sopronban,98

Budán" és Esztergomban

100 alkalmazták. A vásárvám-szabályzatok egyes tételei nagyfokú rokonságot mutatnak a közlekedési vámok tételeivel. Ennek több oka is volt, illetve lehetett. Mindenekelőtt a korai időszakban az általányban kirótt vámtételek eredményezik a hasonlóságot. Az egyes vámszedőhelyek történetében is kereshetjük a hasonlóságok forrását, így az esztergomi vásár a 13. században háttérbe szorult, és a vámbirtokos számára már nem az lett a fontos, hogy az adott árut az esztergomi vásáron adják el, hanem az, hogy az esztergomi vámjövedelem ne csökkenjen. Vagyis a szokásból eredő útkényszer feladása, a vámszedés más településre — Tátra — történő áttétele jelenik meg a vámszabályzat 1288. évi rétegében. Forum liberum A forum liberum fogalmát a szakirodalom hol vámmentes vásárként,101 hol a 12. században kialakult olyan vásárként értelmezi, ahol a vámot a király átengedte a vásár tartójának, a vásár feletti joghatósággal együtt.102 A rendelkezésünkre álló adatok szerint az intézmény a 12. század végén tűnik fel. III. Béla király 1192. évi oklevele szerint Makariás forum liberumot tarthatott a Dráván túli Monoszlón, amely felett sem a bánnak és helyettesének, sem a vámszedőknek, sem a sótiszteknek nem volt joghatósága, ide értve a vásáron esetleg támadó bármiféle peres ügyeket is, amelyekben az ítéletmondás nem a bánt vagy bíráit, hanem Makariást illette.103 Ezt követően II. András uralkodása alatt találkozunk újra a forum liberummál a forrásokban.104 A

forum liberum intézményéhez kapcsolhatók ugyanakkor azok a vásárok is, amelyek tartására II. András adott engedélyt oly módon, hogy a vásártartást valamilyen szabadsággal, mentességgel kötötte össze. 1206-ban János esztergomi érsek egyháza számára Gerla faluban engedélyezett vásártartást olyan szabadsággal (forum tali libertate), hogy sem a vámszedők, sem a curialis comesek, sem a billogosok, sem más behajtók nem jelenhetnek meg a vásáron, és nem szedhetnek semmit. Ugyanakkor a falut is kivette az uralkodó az ispán joghatósága alól.105 1209-ben Hontpázmány nembeli Sebus comesnek engedélyezett 98 1217: CD III/l. 239-243. (Reg. Arp. 328. sz.). 99 1288. jún. 5.: BTOE I. 241-242. (Reg. Arp. 3490. sz.). 100 1284. jún. 4.: ÁŰO IX. 411-412. 101 Gáspár

István: A vásárok történeti fejlődése Nyugat- és Középeurópában. Budapest 1931. 48. 102 Fügedi E.: Városprivilégiumok i. m. 30-32.; Major J.\ Városok és városhálózat i. ra. 50.; Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 53. 103 DF 262 045. 104 1211:

UGDS I. 11-12. (Reg. Arp. 261. sz.); +1214: CDES I. 144-150. (Reg. Arp. 295. sz.) 105 CDES I. 112. (Reg. Arp. 227. sz.)