Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879
886 WEISZ BOGLÁRKA tartás idejének áthelyezése nem ment zökkenőmentesen. I. László uralkodása alatt is intézkedéseket kellett hozni a vasárnapi vásározás ellen. A király törvényben rendelte el, hogy a vasárnapokon és ünnepnapokon vásárra menők lovukat veszítsék el, a kereskedők sátrait pedig bontsák le.34 A vasárnapi vásár áthelyezése szombatra a zsidó kereskedők számára volt elsősorban hátrányos, hiszen számukra a szombat volt az ünnepnap, amelyen vallási törvényeik értelmében nem volt szabad dolgozniuk.35 A szombat mellett a hét többi napja is megjelenik a vásárnapok sorában, így a 12-13. században lényegében hétfőtől szombatig bármely napon megtarthatták a vásárt. A hetivásár napjának vizsgálata esetén a legtöbb adatot a településnevekben találhatjuk, melyekben a hetivásár napja — sőt, a vásártartási jog, a vámszedés is — tükröződhet.36 A helyneveket minden esetben önálló vizsgálat alá kell vonni, hiszen egyes esetekben valójában nem vásártartásra utalnak, hanem személynévi eredetűek.37 Ilyen Baranya megyében Péntekfalva, 38 Besztercevidéken Péntek falu,39 Nyitra megyében Vásárd, 40 és ugyanott egy másik Vásárd,41 valamint Vásárfalva. 42 Egy-egy földrajzi név kapcsán — ha nem az adott település nevéről van szó — csak külön elemzés után lehet eldönteni, hogy mely területen tartották a földrajzi névben említett vásárt. így például az Árpás melletti „Vásár hegy" (ad montem mercati) neve arra utal, hogy annak környékén valahol vásárt tartottak, ez vonatkozhatott akár Árpás falura, akár 34 Sancti Ladislai regis decretorum liber primus 15-16. ce. (Závodszky L.: Törvények i. m. 160.). - A vásározás mellett a vadászat is elvonta az embereket a templomba járástól, ezért László vasár- és ünnepnapokon való vadászatot is tiltotta, 1. uo. 12. c. (Závodszky L.\ Törvények i. m. 160.). 35 Kohn Sámuel úgy véli, hogy a vidéken lakó zsidók valószínűleg bejártak a szombati vásárokra is, 1. Kohn Sámuel: A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Bp. 1884. 367. 36 Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene. Bp. 1971. 170.; Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV században. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 342-343.; Szabó G. Ferenc: A hét napjai a helységnevekben. Névtani Értesítő 16. (1994) 51-55.; Kiss Gábor-Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely 1998. 126-127.; Szabó G. Ferenc: A vásározás emlékei középkori helységneveinkben. Nyíregyháza 1998.; Szabó G. Ferenc: A Vásáros jelző középkori helységneveinkben. Magyar Nyelv 96. (2000) 345-351. 37 Szabó G. F: A vásározás emlékei i. m. 29-37. 38 1289: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Studio et opera Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) V/3. 448-450., vö. Szabó G. F.: A hét napjai a helységnevekben i. m. 54. és Szabó G. F.: A vásározás emlékei i. m. 35. 39 1292: ÁÚO X. 83., vö. Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. In.: Magyarok és románok I. Szerk. Deér József, Gáldi László. Bp. 1943. 260. és Szabó G. F: A vásározás emlékei i. m. 35. 40 1156: CDES I. 78-79.; 1214: CDES I. 142-143., vö. Szabó G. F: A hét napjai a helységnevekben i. m. 53. és Szabó G. F: A vásározás emlékei i. m. 33-35., megjegyzendő ugyanakkor, hogy Püspöki Nagy Péter és Györffy György vásártartó helynek tekintik, 1. Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000-1301 I. Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Bp. 1989. 136.; Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. P7. 485. 41 1156: CDES I. 78-79., vö. Szabó G F: A hét napjai a helységnevekben i. m. 53.; Szabó G. F: . A vásározás emlékei i. m. 33-35. - Püspöki Nagy Péter és Györffy György ezt a települést is vásártartó helynek tekintik, 1. Püspöki N. P: Piacok és vásárok i. m. 101.; Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. TV 485. 42 1274: CD V/2. 217., vö. Szabó G. F: A Vásáros jelző i. m. 345.
