Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 887 más településre. Ez utóbbi elképzelést támasztja alá az, hogy a szomszédos Mórichidán valóban tartottak vásárt.43 A földrajzi nevek között felbukkanó, vásártartásra utaló helynevekre már régóta felhívta a nyelvtudomány és a történelemtudomány a figyelmet.44

A történészek közül Major Jenő, a nyelvészek közül Szabó G. Ferenc vállalkozott arra, hogy elvégezze e kérdéskör tüzetesebb vizsgálatát a középkori helységnévanyagon.45

Azonban mindketten a teljes középkori névanyagot tették vizsgálatuk tárgyává, s nem csak az Árpád-kori forrásokban felbukkanó neveket. Az általuk feldolgozott nevek mindegyike azonban nem vezethető vissza az Árpád-korra,46 azaz a vizsgálat tárgyát képező anyagot mindenképpen szűkítenünk kell. A hét valamely napjának nevéhez kapcsolódó, biztosan Árpád-kori helységnevek gyakorisága alapján ítélve a kedd, a szerda, a csütörtök és a szombati vásártartó napok tűnnek a legelterjedtebbnek az Árpád-kori Magyarországon. A kép azonban módosul abban a pillanatban, amikor megvizsgáljuk a forrásokból kinyerhető azon adatokat is, amelyek valamilyen formában a vásárok napjára vonatkozó információkat tartalmaznak. Valójában a hét minden napján tartottak vásárt az Árpád-korban, így hétfőn,47

kedden,

48

szerdán,

49

csütör-43 1251: CD TV/2. 85-90. (UB I. 331. sz.) 44 L. pl.

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp. 1958.2

161.;

Ördög Ferenc: Zala megye helységneveinek rendszere. Bp. 1981. (Magyar Névtani Dolgozatok 12.) 15.; Juhász Dezső: Veszprém megye helységneveinek rendszere. (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadányai 160. sz.) Bp. 1981. 259.; Kálmán Béla: A nevek világa 1989.4

170. 45 Major

Jenő: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közlemények 18. (1966) 51-55.; Szabó G. F: A hét napjai a helységnevekben i. m.; Szabó G. F: A vásározás emlékei i. m. 46 Ebbe a csoportba tartozó olyan helységneveket, amelyek az Árpád-kort követő időszakban alakultak ki, Major Jenő is hozott fel példaként, azonban, miután kimutatta, hogy e települések a szomszédos kézműves- és kereskedőtelepekkel egységet képeznek - mintegy széttagolt városoknak tekinthetők -, a vásárok Árpád-kori kialakulásában nem kételkedett (Major J.: Városok és városhálózat i. m. 60-69.). Kubinyi András a Major Jenő által felsorolt száztizenkét település közül legalább ötvenet - a szolgáltatónépek falvai mellett fekvőket - a 11-12. században kialakult vásárhelynek tekinti, 1. Kubinyi András: A korai Árpád-kor gazdasági fejlődésének kérdőjelei. Valóság 1996: 3. 60-61. 47 +1024: DHA I. 101-102, Reg. Arp. 8. sz. (Báránd, Zala m.); 1243: CDES II. 96-97. (Jászó, Abaúj m.); 1247: ÁÚO VII. 247-248. (Harsány, Baranya m.); 1251. júl. 15.: CDES II. 256-259, Reg. Arp. 948. sz. (Késmárk, Szepes m.); (1259): EFHU 49-51, Reg. Arp. 1205. sz. (Pécsvárad, Baranya m.); 1261: EFHU 52-54, Reg. Arp. 1780. sz. (Sátorelő, Zemplén m.); 1262: ÁÚO VIII. 31-32, Reg. Arp. 1793. sz. (Szőllős, Ugocsa m.); 1262: Sopron vm. I. 25-26, Reg. Arp. 1294. sz. (Széplak és Hegykő, Sopron m.); 1322. jún. 29.: Anjoukori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. (a továbbiakban: AO) II. 24, Anjou-kori oklevéltár I-XXV Szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kristó Gyula, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Bp.-Szeged 1990-2005. (a továbbiakban: Anjou-okit.) VI. 655. sz. (Körösszeg, Bihar m.); (1327.) júl. 1.: HO I. 145-146, Anjou-okit. XI. 347. sz. (Vasvár, Vas m.). 48 1248. szept. 2.: CDES II. 208-209, Reg. Arp. 885. sz. (Nyitra, Nyitra m.); 1274. márc. 29.: A Héderváry-család oklevéltára I. Közlik: Radvánszky Béla, Závodszky Levente. Bp. 1909. (a továbbiakban: Héderváry I.) 7-9, Reg. Arp. 2486. sz. (Dabrony, Veszprém m.); 1277: EFHU 68-71, Reg. Arp. 2809. sz. (Sopron, Sopron m.); 1300. júl. 21.: Reg. Arp. II/4. 246-247. (Újlak, Valkó m.). 49 +1015: DHA I. 72-80, Reg. Arp. 6. sz.; (1259): EFHU 49-51, Reg. Arp. 1205. sz. (Pécsvárad, Baranya m.); (1282.) aug. 15.: ÁÚO IV 379, Reg. Arp. 3159. sz. (Bátor, Szatmár m.); 1293. okt. 6.: ÁÚO V 91-92, Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I—II. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. Bp. 1997-2004. (a továbbiakban: EO) I. 518. sz. (Désvár, Belső-Szolnok m.); (1327.) júl. 1.: HO I. 145-146, Anjou-okit. XI. 347. sz. (Veszprém, Veszprém m.); 1329. jan. 25.: AO II. 386-387, Anjou-okit. XIII. 47. sz. (Kolos, Nyitra m.).