Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843

GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 857 dalmát azonban szomszédság okán Osvát zágrábi püspök is igyekezett megsze­rezni, és ha ő nem is, utódja sikerrel járt. Battyanyi Boldizsár 1502. április 14-én adta el Szvibovc kastélyt a tartozékaival együtt 4500 forintért Lukács zágrábi püspöknek,102 akinek unokahügát, Katalint hat évvel később fiával, az ifjabbik Battyanyi Boldizsárral jegyezte el.103 Szvibovcot ettől kezdve a csázmai káptalan birtokában találjuk,104 jóllehet a Battyányi-fiúk közvetlenül apjuk ha­lála előtt tiltakoztak az elidegenítés ellen.105 Garignica/Desnice Garignica megszerzése ugyan nem közvetlenül Hermanfi László nevéhez fűződik, az alapok lerakásában azonban jelentős szerepet játszott, ráadásul az uradalom sorsa közvetlenül kapcsolódik Hermanfi László és a veje, Battyanyi Boldizsár megtelepedéséhez Desnicében. Mindenképpen indokolt tehát párhu­zamos tárgyalásuk. A garignicai uradalom története talán a legváltozatosabb képet mutatja a szomszédos birtokok között.106 Különböző jogcímeken sokan formáltak igényt az uradalom különböző tartozékaira, mindenekelőtt Pekri László leánya, Zsu­zsanna három házassága révén. Az asszony első, Goricai Mártonnal kötött há­zassága ugyan gyermektelen maradt, de halála előtt a férj saját rokonainak: fi­vérének és két nővérének vallotta az uradalmat.107 A két lány: Klára és Margit kezével két tekintélyes helyi nemes: Szenternyei Kustyer Mátyás és Konszkai Péter próbált részt szerezni Garignicában. Ugyanezzel próbálkozott Pekri Zsu­zsanna bátyjának, Jánosnak özvegye, Anna, aki másodszor Kosztolányi Fejér Osvát pozsegavári várnagyhoz ment feleségül.108 Ténylegesen azonban az ura­dalom, Zsuzsanna asszony második házasságával, Pasingar Kristóf kezébe ke­rült. Ebből a házasságból legalább két fiú, Kristóf és János, valamint két lány, Ilona és Dorottya született. Pasingar, jóllehet maga is Cillei-familiáris volt, Vitovec bánnal nem találta meg a hangot; ezért egyik karjának elvesztésével bűnhődött, és 1464-ben már néhaiként említették.109 Kristóf halála után Zsuzsanna asszony harmadszor is férjhez ment,110 de a kastély és az uradalom nagyobbik része Pasingar Ilona kezével111 az Ernuszt­familiárisként Körös megyébe érkező Pozsegai Miklós birtokába került. A Her­manfi Lászlóval együtt vicebáni hivatalt viselő Pozsegai garignicai birtoklása 102 DL 101 318. 103 DF 252 258. 104 Popisi i obracuni 28. 105 DL 108 093. 106 Korai történetére 1. Csánki D.: Körös i. m. 32. és Engel P.: Archontológia i. m. I. 315-316. 107 DL 103 633. 108 DL 102 136., 106 988. — Az Engel Pál által megkülönböztetett Fejér Osvát és Kosztolányi Osvát (Engel P.: Archontológia i. m. II. 73. és 134.) minden bizonnyal ugyanaz a személy. 109 DL 103 675. 110 Az a Garignicai János, akit a források Zsuzsanna asszony férjeként említenek (1. pl. DL 106 999.), nyilvánvalóan nem lehet Pasingar Kristóf fia, mint azt Csánki gondolta (Csánki D.: Kö­rös 33.). Egy 1478. évi oklevélben mint Zelancza-i János szerepel, 1. DL 102 203. 111 Pozsegai Miklós sztrigói várnagy jegyese Pasingar Ilona (DL 103 740).

Next

/
Thumbnails
Contents