Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843

858 PALOSFALVI TAMÁS sem volt zavartalan. 1466 óta királyi adomány címén próbált az uradalom bir­tokábajutni Karai László budai prépost, 1472 óta személynök.112 1476 júniusá­ban Karai ismét megkapta Mátyástól Garignicát, az ekkor rokongyilkosság mi­att113 jószágvesztésre ítélt Pozsegai Miklós többi birtokával egyetemben. 114 A dolog nyilván nem volt független attól a ténytől, hogy röviddel korábban meg­halt Pozsegai dominusa, Ernuszt János szlavón bán. Miklós úr természetesen ellentmondott az iktatásnak, mégpedig az ekkor már néhai Zsuzsanna asszony még élő három gyermeke: János, Dorottya és Ilona, valamint az utóbbitól szüle­tett fia, Ferenc nevében. A konfliktus 1476 decemberében megegyezéssel zá­rult.115 Ugyanebben az esztendőben Pozsegai Miklósnak amiatt is tiltakoznia kellett, mert Dobozi Dánfi András horvát bán Lábatlani Andrással együtt, nyil­vánvalóan a jószágvesztést kimondó ítéletről értesülve, ugyancsak felkérte a ki­rálytól Garignicát.116 Pozsegai Miklós 1479-ben készített végrendeletében felesége és fia, Lé­nárd117 védelmét Kinizsi Pálra és Nagylucsei Orbánra bízta, de az egész végren­delet executorának. „barátját és urát", Grebeni Hermanfi Lászlót tette meg.118 A zágrábi közgyűlésen Pozsegait ugyan levelesítették testvérgyilkosságért,119 de minden jel arra utal, hogy röviddel ezután bekövetkezett haláláig békében bir­tokolta Garignicát. Tekintve, hogy a láthatólag igen kapós uradalmat előbb Pasingar Kristóf, majd Pozsegai Miklós is házasság révén szerezte meg, Miklós úr halála után egy másik szomszéd birtokos, az özvegy Desnicei Kapitánfí András, ekkor éppen szlavón vicebán, hasonló módon gondolta kész tények elé állítani a Garignicára áhítozókat. Feleségül vette tehát Pozsegai Miklós özvegyét, Pasingar Ilonát,120 és rögvest át is költözött annak kastélyába Desnicéről, amelyen mellesleg két fi­vérével volt kénytelen osztozni. Kapitánfí András nyilván úgy gondolta, hogy az uradalom de facto birtokában elegendő lesz ellentmondással megakadályoz­nia az esetleges újabb birtokosok beiktatását. De súlyosat, mondhatnánk jóvá­tehetetlenül nagyot tévedett. Az uradalmat ugyanis a királyné egy olasz familiárisa, mégpedig Beatrix egykori dajkájának a férje, Sabatellus Viola szemelte ki magának. Mátyás ezért, amint hírét vette Kapitánfí eljárásának, 1482. február 9-én szigorú parancsot küldött a renitens vicebánnak. Mivel az uradalom Pozsegai Miklós halálával a koronára háramlott, és ő, a király, semmiképpen nem tűri jogainak csorbítását, 112 DL 100 753. 113 1476: per notam infidelitatis eiusdem [sc. Nicolai] quam ipse ex eo quod pridem dyabolico ductus instinctu quendam Blasium de Gyewrkwelgh fratrem suura sibi in propinqua linea con­sanguineitatis attinentem manibus propriis interfecit incurrisset — DL 103 789. 114 DL 103 789. 115 DL 100 875. 116 DL 103 788. — A jószágvesztés és Pozsegai tiltakozása között alig két hét telt el. 117 Láttuk, hogy 1476-ban említett fiát Ferencnek hívták, ő közben nyilván elhunyt. 118 1479: Executores verő hos facimus primo egregium Ladislaum Hermani de Gereben domi­num et amicum nostrum etc. — DL 45 790. 119 Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteleté­re. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 316. 120 DL 103 890.

Next

/
Thumbnails
Contents