Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete) IV/803
AZ 1267. ÉVI DEKRÉTUM ÉS POLITIKATÖRTÉNETI HÁTTERE 819 okai az átpártolással függenek össze valamiképpen: hogy aztán uruk, Benedek prépost szökésekor tettek-e szolgálatokat, vagy valóban harcoltak-e a belháborúban, az nem derül ki, de talán nem is lényeges. IV Béla egy másik, szintén 1265-ben kiállított okleveléből arról értesülhetünk, hogy a király a Baranya megyei Gét monostorának105 kegyuraságát, melyet korábban ő adott a „Balog" (Sinister) melléknevet viselő Miklósnak (patronatum monasterii de Gueth magistro Nycolao sinistro ... contulissemus), elvette annak fiaitól, Miklóstól és Györgytől, akik akkor annak békés birtokában voltak (postea filii sui [sc. Nicolai Sinistri] Nycolaus scilicet et Georgius essent in pacifica possessione patronatus antedicti), és csereképpen (in concambio) Szederjes (Zederyes) és Mamád (Mamád) birtokokat106 adta nekik. 107 A történet folytatása — illetve bizonyos előzményei — István egy 1270-ben, immár királyként kiállított okleveléből ismerhetők meg. E szerint a monostor kegyurasága — valamint Danóc (Donouch) falu108 — eredetileg bizonyos Gúg fia János ispán és fiai örökölt birtoka volt, tőlük azonban IV Béla mindkettőt elvette és az említett Sinister Miklósnak adományozta. Ha helytálló Wertner Mór azon vélekedése, hogy IV Béla egykori asztalnokmestere, Sinister Miklós valamikor 1256 táján meghalt,109 akkor az adományra legkésőbb valamikor az 1250-es évek első felében kerülhetett sor. Danóc egy része azonban Gúg leszármazottainak a kezén maradhatott, mert 1261-1262-ben is ottani birtokosokként bukkannak fel.110 V István 1270. évi okleveléből az is kiderül, hogy 1265-ben IV Béla korábbi birtokosainak, Gúg fia János ispánnak, valamint fiainak adta vissza Gétmonostorát és Danócot. Az adomány aligha volt független az 1264-1265. évi belháborútól, ami abból sejthető, hogy V István — amikor János ispán és fiai 1270-ben bemutatták előtte IV Béla erről kiállított, mára már elveszett oklevelét111 — eredetileg nem akarta azt megerősíteni, mivel János ispán egyik fia, Selke — mint István oklevele írja — IV Béla életében a király iránti különleges ragaszkodása miatt sok jogtalanságot és hűtlenséget követett el ellene (quia idem comes Selke viuente adhuc pâtre nostro karissimo propter specialem eius dileccionem nobis multas iniurias et ingratitudines inferebat), végül azonban részint fivérei érdemeire való tekintettel, valamint a koronázásakor tett esküjére hivatkozva mégis a rokonság kezén hagyta mind Danócot, mind Gétmonostorát.112 A történet külön érdekesége, hogy Selke egyik fivére, Péter viszont a jelek szerint István pártján állhatott, hiszen már az idézett 1270. évi oklevélben fejéri ispán-105 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 309. 106 Uo. I. 381., 338. 187 1265: HO IV 41-42. 108 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 296. 109 Wertner Mór: Családtörténeti adalékok VII. Sinister (Balog) Miklós és utódai. Turul 15. (1897) 136-137. 110 1261: MES I. 459-460.; 1262: MES I. 463^64. 111 Vö. RA 1671. sz. 112 1270: ÁÚO XII. 10-11.
