Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete) IV/803
810 ZSOLDOS ATTILA re, Kunigundára (Kingára) tereli figyelmünket, István 1270. évi krakkói útja. Lengyel források előadják, hogy 1270-ben István magyar király meglátogatta az 1253-ban szentté avatott egykori krakkói püspök, Szent Szaniszló sírját, s találkozott Boleszló krakkói fejedelemmel is, akivel békét és szövetséget kötött.41 A lengyel évkönyvek némelyike a látogatás pontos időpontját is megörökítette: szerintük István augusztus 26-án (septimo Kalendas Septembris) érkezett Krakkóba,42 más változat szerint augusztus 27-én jelent meg a városban és további két napig maradt ott.43 A magyar történetírásba ez utóbbi változat épült be, gyaníthatóan azért, mert már Pauler Gyula is ezt fogadta el.44 Ahhoz, hogy az út valóban megtörtént, kétség sem férhet, hiszen arról István egyik 1271-ben kiadott oklevele is megemlékezik,45 más kérdés, hogy az esemény valójában valamivel korábbra helyezendő. Ránk maradt ugyanis V István két oklevele, melyek közül az egyik 1270. augusztus 10-én (anno Domini millesimo ducentesimo septuagesimo, quarto Idus Augusti) kelt,46 míg a másik ugyanezen a napon Lipcsében, de év nélkül (Datum in Lypche in festő Beati Laurentii).47 Mivel mindkét oklevél olyan üggyel foglalkozik, melyben érintve volt István nővére, Kunigunda (Kinga) is, ésszerűnek ítélhető Szentpétery Imre azon felfogása, mely szerint a két oklevél — részben hiányos — dátumelemei kiegészítik egymást, így mindkettő 1270-re helyezendő.48 Ezt követően ismert még a király egy 1270. augusztus 12-én kiadott oklevele,49 majd hosszabb szünet után augusztus 26-án és 27-én kelt okmányokkal folytatódik V István ismert kiadványainak sorozata,50 sőt, tartalmi átírásban nyoma maradt egy év megjelölése nélkül, augusztus 28-án Óbudán (in Veteri Buda in crastino octavarum Sancti Regis absque anno) kiállított oklevelének is, mely minden valószínűség szerint szintén 1270-ben kelt.51 Ezek az adatok — amelyek egy részét Pauler még nem ismerhette — nyilvánvaló ellentmondásban vannak a lengyel évkönyvek azon állításával, miszerint István 1270. augusztus 26. (vagy 27.) és augusztus 29. (vagy 30.) között Krakkóban tartózkodott volna, ellenben az augusztus 12. és 41 Annales Polonorum I. (ad a. 1270): eodem anno venit Stephanus rex Ungarie visitare sepulchrum Sancti Stanislay, et dum vidit ducem Bolezlaum, qui habebat dominam Kingám sororem germanam, feceruntque pacem et concordiam inter se — Cat. font. I. 176., vö. még uo. I. 87. — Néhány lengyel forrás, tévesen, 1268-ra, illetve 1273-ra teszi az eseményt, 1. Cat. font. I. 130., 121., 199. 42 Cat. font. I. 130., vö. uo. II. 1606. 43 Annales Cracoviensis capituli (ad a. 1270): dominus Stephanus rex Hungarie intrat Cracoviam 6. Kalendas Septembris et mansit duobus diebus, tercio autem die ad propria revertitur - Cat. font. I. 122. 44 Pauler Gy.\ A magyar nemzet tört. i. m. II. 282., vö. Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Solymosi László. Bp. 1981. 164. (a vonatkozó rész Solymosi László munkája); Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Bp. 2000. 186. 45 1271: post corcnationem etiam nostram, cum peregrinationis gratia haberemus votum et desiderium paucis comitantibus in Poloniam divertendi - CDCr V 588. 46 1270: HO VII. 125-126. 47 Iványi Bêla: A Korponay család levéltára. Levéltári Közlemények 2. (1924) 128. (1271-re egészítve ki a hiányosan fennmaradt dátumot). 48 Vö. RA 1954-1955. sz-ok. 49 CD V/l. 199-203. (tévesen 1272-re keltezve az oklevelet, vö. RA 1957. sz.). 50 CDCr V 555. (RA 1958. sz.) és RA II/l. 72-73. (RA 1959. sz.) 51 RA II/l. 73. (RA 1960. sz.)
